Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig
három oklevél őrizte meg. Az 1317-ből és az 1367-ből származó utalásokon túl az 1347-ben írott oklevélben már ebból a nemzetségből származó méltósággal is találkozunk: "Comes Kuncheg, Capitaneus Comanorum generationis Chertan." Minden bizonnyal ugyanő szerepel 1366-ban "capitaneus Küncheg de Halas" név alatt is. 98 A Halas-székkel kapcsolatos a kun-székekről fennmaradt legkorábbi, 1418-ból való feljegyzés is. Ekkor Madarason és Mátyusfalván tűnik fel egy Csortyán széki kun. Név szerint Halas-székről pedig csak 1451-ben történik első alkalommal említés "m sede íudiciaria in oppido Halas cum capitaneis et cum 12 iuratibus ac cum aliis simplicibus Comanys" szövegegyüttesben. 99 A Halas-szék kiterjedése erősen változott. Legészakibb része Arbuz (1360-ból, Kocsér határában), Törtei (1475) és Althokszállása volt. 100 Ide tartozott Jakabszállás is 1452-ben, amikor a Bethemer nemzetségből származók megosztották e kapitányságot a Halas székben lévő Eremen Tamás nemzetségének tagjaival, mivel közös őstől származtak. 101 A Halas-székhez tartoztak még egy időben a következő települések: Ágasegyháza (1353.), Balta szállása (1493., ma Balota), Fejértó (1473.), Füzes, Ferencszállása, Kalasszállása (1436.), Kempeczszállása (1371.), Galambos, Kígyós, Kisszállás, Könchögszállása (1371.), Jázmántelekszállása (1436.) Majosszállása (másként Mayossa István szállása 1436.), Mérges, Thertelszállása (1473.), Zomokszállása (ma Galambos) és Zanagh (1385.). 102 Feltétlenül említést érdemel a kun székszervezet forrásai közül Marcali Jánosnak, a kunok ispánjának 1456. augusztus 16-án kelt rendelete, amely a Halas-széki kunok igazgatását és törvénykezését szabályozta. 103 A Halas-székhez tartozott Gyarmatszállása (1459), és Csólyosszállása (1473) is, amelyek lakossága korábban járványok és éhínség miatt megfogyatkozott, és 1473-ban engedélyezte Mátyás király ezek ismételt benépesítését. 10 ' 1 Néhány évvel később az ugyancsak Halas-székhez HORVÁTH Lajos, 1995. 80-81. A következő évben, 1452-ben ismét feltűnik : "capitaneus in Jakabzallasa in pertinentia sedis Halászék existente" formában. GYÖRFFY György, 1987. III. 530. Altokszállása 1446-ban tűnik fel és ekkor már Kecskemét-székhez számítják, de mivel ez a szék később szerveződött, korábban Halas-székhez kellett tartoznia. HORVÁTH Lajos, 1995. 81. Megegyeztek abban is, hogy amelyik fia előbb kihal, jogait a másik rész örökli. BÁRTFAI SZABÓ László, 1938. 774. sz. A felsorolás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egyik vagy másik szállás nem tartozhatott hosszabb vagy rövidebb időn át másik székhez. DEDEK-CRESCENS Lajos, 233. Mátyás király ezt 1469. július 14-én Zili Benedek kaskantyúszállási kunnak, a halasi kunok nevében tett kérésére erősítette meg. Ennek értelmében a mezei kunok és a kunok kapitányai évenként kötelesek voltak ("...duos iuratos capitaneos et alios duodecim adiudicacioni, discussioni, determinációm mittere debeant...") két kapitányt választani, és rajtuk kívül még 12 esküdtet is. BÁRTFAI SZABÓ László, 1938: 824. sz. Ez az oklevél azért is jelentős, mivel itt érhető tetten, hogy az egyébként korábban katonai szervezetben élő kunok életében a katonai és a polgári igazgatás külön vált. A két kapitány közül az egyik valójában a bíró szerepét töltötte be, a 12 esküdt pedig a későbbi "tanács" elődjének tekinthető. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 1995. 12. HORNYIK János, 1860. I. 215-215.
