Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

TÓTH ÁGNES Adatok az 1946-os magyarországi délszláv összeírás történetéhez

Ezekben a napokban járt a bajai háromszögben Csuka János miniszterelnöki megbízott is, aki jelentésében egyrészt elismerte, hogy a helyi közigazgatás vezetői maguk is fölkarolták a bunyevácok, és szerbek kulturális követeléseit, másrészt érzékelte azt is, hogy a bunyevácság maga is erőteljesen megosztott céljai tekintetében. Míg egy részük — vélhetően a többség - maga is elégedett lenne az anyanyelvi oktatással, sajtóval, egyesületeik támogatásával, addig a másik részük kifejezett hatalmi törekvésekkel állt elő, s ennek nem mindig demokratikus, vagy jogszerű módon igyekezett érvényt szerezni. Ez utóbbira jó példa a Garán 1945. augusztus 18-án eredménytelenül, majd néhány nappal később, augusztus 25-én megismételt bíróválasztás. Tury Ferencet - aki régi, köztiszteletben álló bírája volt korábban is a falunak — 22 igen és 17 ellenszavazattal megválasztották községi bírónak, a bunyevácok azonban nem akarták tudomásul venni a választás eredményét. Csatalinác Márton vezetésével, aki a helyi kommunista párt titkára volt, főleg fiatalokból, és asszonyokból álló, botokkal felfegyverzett csoport vonult a községháza udvarára, és ott a megválasztott bírót megfenyegetve lemondásra kény-szerítették. Bántalmazták a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt elnökét is. 14 Ezekben a napokban más helységekben is történtek incidensek. Baján augusztus 20-án egy nagyobb bunyevác csoport jugoszláv és orosz zászlókkal vonult föl, "Zsivó /Éljen/ Ti tó", Zsivó Sztálin" kiáltásokkal. Bácsalmáson a járási főjegyzői hivatal előtt a Jugoszláviából még mindig át-átjáró partizánok egy magyar rendőrt és tanítót tartoztattak le, és hurcoltak magukkal. Megkönnyítette ezeket az akciókat a bácskai rendőrség határozatlan és következetlen föllépése, ami talán azzal is magyarázható, hogy a testületben nagy számban voltak jelen bunyevá­cok. 15 Megfogalmazódtak azonban hasonló viszontvádak is. A SZEB jugoszláv delegációja által a miniszterelnökséghez eljuttatott panasz értelmében április 29-én Tompán a határőrség 6 jugoszláv állam­polgárságú személyt tartóztatott le, Kunbaján pedig júliusban fosztottak ki jogtalanul, majd tartóztattak le jugoszláv állampolgárságú személyeket. A miniszterelnökség mindkét állítást cáfolta. 10 14 MOL Miniszterein. Ált. ir. 7195/1945. és Külügyminisztérium (1939) 1944-1990. Álta­lános iratok 1945-1979 (1987). /Továbbiakban: Küm. Ált. ir./. 16/c. 15 Az eseményekről beszámoló dr. Koppány István a kialakult helyzetért felelősnek tartja a bajai orosz katonai parancsnokot is, aki a bunyevácság hangadóit sokszor támogatta, közmunkára nem, vagy jóval kisebb mértékben vette őket igénybe, mondván, ők szlávok, nekik nem kell "robotolni". - MOL Küm. Ált. ir. 16/c. 16 MOL Miniszterein. Ált. ir. 9511/1945.

Next

/
Oldalképek
Tartalom