Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
TÓTH ÁGNES Adatok az 1946-os magyarországi délszláv összeírás történetéhez
A belügyminisztérium a kialakult helyzettel kapcsolatban az 1945. június 28-án kiadott körlevelében tisztázta álláspontját. "Az Ideiglenes Nemzeti Kormány súlyt helyez arra, hogy a szomszédos államokkal a legzavartalanabb jóviszony tartassék fenn. Másfelől szükségesnek tartja a magyar állam területének és tekintélyének feltétlen megóvását." - szólt a helyi tisztviselői kar számára a tájékoztatás. Ezért a magyar állam a határon túlról kiinduló cselekményeknél a viszonosság elvét érvényesíti, azaz határzárat vagy egyéb drasztikus intézkedést magyar határőrizeti szervek nem kezdeményeznek, viszont ha ezt jugoszláv részről rendelnék el, akkor azt azonnal viszonoznák. Magyar területen a magyar állam tekintélyének biztosítása, valamint a közrend és közbiztonság fenntartása érdekében tapintatos, de határozott fellépésre szólított föl a körlevél. Hangsúlyozta, hogy ugyanazt a határozottságot kell tanúsítania a magyar államigazgatás képviselőinek mind a magyar, mind a "jugoszláv nemzetiségű" magyar, mind a határon átlépő jugoszláv állampolgárokkal szemben. Az esetleges helyi intézkedésekkel, eseményekkel kapcsolatban azonnali jelentési kötelezettséget írt elő, hogy a SZEB "esetleges panaszára kellő tájékoztatással tudjunk szolgálni. Ezek a jelentések terjedjenek ki a szereplő személyek kilétére és magatartása pontos leírására" - szólt az utasítás. 17 Szüksége volt a kormánynak a pontos és korrekt tájékoztatásra, hiszen a SZEB jugoszláv delegációja gyakorlatilag nap mint nap, újabb és újabb kérelmekkel állt elő a hazai délszlávok helyzetén javítandó. A sérelmet szenvedettek nevében pedig azonnal panasszal élt és azok kivizsgálását követelte. Az ősz folyamán Brankov kapitány a misszió vezetője többször jelezte Pásint Ödön miniszterelnökségi osztályfőnöknek, hogy a két ország közötti diplomáciai kapcsolat helyreállításának egyik fő akadálya a Magyarországon élő délszlávok anyanyelvi oktatásának megoldatlansága, az anyanyelvüket beszélő papok - pravoszlávok is - biztosítása. Külön szót emelt a Szentgotthárd-környéki szlovének anyanyelvi iskoláinak megteremtéséért. 18 Ezzel párhuzamosan cikkek jelentek meg a jugoszláv sajtóban is, az általuk több százezerre becsült magyarországi délszláv nemzetiség kulturális elnyomattatásáról. A panaszok valóságtartalmáról, valamint a lakosság igényeiről egy magyar-jugoszláv vegyesbizottság 1946. január 6. és 8. között a helyszínen győződött meg. A bizottság munkájában jugoszláv részről Javorszky őrnagy és Hídvégi Ferenc a Tanjug szerkesztője vett részt. A Baranya megyei, Mohács és Baja környéki falvakban a délszláv lakosság gyakorlatilag megismételte a bizottság előtt az anyanyelvi oktatás 17 MOL Küm. Ált. ir. 16/c. 18 MOL Küm. Ált. ir. 16/c.
