Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig
A kalocsai, majd közel két évszázadon át a bács-kalocsai érsekség egyházi fennhatósága három megyére terjedt ki: a középkor folyamán Bodrog és Bács megyék mellett Szerem egyházi életének szervezése is innen indult ki. 18 Mivel Szent István korában Kalocsán nem volt eró'sség, Kalocsa Bodrogvár körül kialakult várkerülethez tartozhatott. A két érseki székhely megléte sajátosan formálta az érsekség területén létrejött főesperességek alakulását is. A kalocsai középpontban lévő káptalanhoz két főesperesség, a bodrogi és a kalocsai vagy más néven sárközi tartozott, a bácsi káptalan hatásköre viszont háromra, a bácsi, a szegedi és a szerémi főesperességre terjedt ki. Bodrog megye területén nem túl sokáig létezett a két főesperesség, mivel Fejér megye már viszonylag korai időben átterjedt a Duna-Tisza közére, és ettől kezdve Kalocsa, valamint a hozzá tartozó falvak is átkerültek Fejér megyébe. Bács megyében a szegedi főesperesség létrejöttét minden bizonnyal az indokolta, hogy a Tisza menti településen már viszonylag korán létrejött egy kisebb vár, megindulhatott egy önálló várispánság kialakulása, de a fejlődés végül nem segítette e folyamat beérését. Szeged egyébként az Árpádkor végére Csongrád megyéhez került, és ott a váci püspök egyházi jogköre érvényesült. A Szerémség területén várkerület és főesperesség minden bizonnyal csak a XII. század folyamán épült ki. Tekintettel arra, hogy káptalanok mint hiteles helyek évszázadokon át közjogi feladatokat is elláttak, az egyházmegyék szerveződése és területi változása a megyék közigazgatását is közvetlenül érintette. A váci püspökséget, amely a két folyó közének északi részét fogta át, ugyancsak Szent István hozta létre uralkodása utolsó éveiben. Erősen valószínű viszont, hogy a püspöki székhely és az egyházi szervezet a század derekának igen zavaros politikai élete, az évtizedekre állandósult belső viszályok miatt csak a hetvenes évekre épült ki véglegesen. Nem teljesen indokolt tehát, hogy egyes krónikák I. Géza királyunk nevéhez kapcsolják alapítását. Ennek a püspökségnek a területén az első várispánság Nógrád körül jött létre a X. század végén. Ennek a megyének részben területe, mindenekelőtt pedig több birtoka lényegesen délebbre esett mint ahogy későbbi kiterjedése alapján gondolhatnánk. 19 A másik Pest megye, amelyhez már közvetlenül is volt köze mai megyénknek. Itt két főesperesség jött létre a XIII. század folyamán. A pesti főesperesség léte már 1266-tól adatokkal bizonyítható, amely Cegléd és Abony térségét is magába foglalta. A másik a Duna melletti falvakat fogta össze. A legdélibb település, amely hozzá tartozott Apostag volt. Azonban Fejér megye terjeszkedése itt is érvényesült még az Árpádkorban, és így a Duna menti falvak hamarosan Fejér megyéhez kerültek. Csaknem a váci püspökséggel egy időben született meg Szolnok megye is, melynek egyházi irányítása ugyancsak e püspökség feladata lett, és 18 KRISTÓ Gyula, 1988. 47-50. 19 KRISTÓ Gyula, 1988. 428-431.
