Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig
amelynek irányító, szervező feladata egy időben mai megyénk egy részére is kiterjedt. Bár kétségtelen, hogy a későbbi Csongrád megye egy része, mindenekelőtt Szeged és környéke az Árpád kor nagyobb részében a kalocsai érsekség egyházi irányítása alá tartozott, később Csongrád megyére hosszú időn át a váci püspökség fennhatósága terjedt ki. így a csongrádi főesperesség is közreműködhetett a kereszténység terjesztésében a Homokhátságot is birtokba vevő kunok között is. 20 B/ Bács vármegye 21 Bács-Kiskun megye a Kárpát medencének, ezen belül pedig a DunaTisza közének középső részét foglalja magába. A korábbi két, részben jogelőd vármegye viszont teljes egészében kitöltötte a két nagy folyó közét, sőt néhány területen túl is nyúlt azon. Ez az országrésznyi és földrajzilag távolról sem egységes terület kezdettől fogva az ország kormányzása, a közigazgatás, a gazdaság és a közlekedés szempontjából egyaránt igen fontos volt. Éppen ezért érthető, hogy az országot ért csaknem minden jelentősebb katonai-politikai esemény évszázadokon át közvetlenül is érintette ezt a térséget. Központi fekvése és gazdasági súlya miatt nem ritkán stratégiai fontosságúvá vált a magyar történelem sorsfordító eseményeinek sodrában is. Már a honfoglalás és az államalapítás során is központi helynek bizonyult. Anonymus szerint Árpád és serege Alpárnál vívta meg első nagyobb csatáját az itt talált legjelentősebb államalakulat vezérével Zalánnal, és ezt követően a Tisza mentén dél felé vonulva, majd a Duna vonalát követve észak felé haladva vette birtokába a két folyó közét. Az új hon megszerzésének folyamatában sorsdöntőnek bizonyuló csatanyerés után Szernél, a mai megye közvetlen szomszédságában került sor szerinte az első un. országgyűlésre, melyen minden bizonnyal valóban megtörtént az újonnan szerzett területeknek a törzsek közötti felosztása is. 22 A Dunántúl mellett ez a térség is kezdettől fogva igen fontos, mondhatjuk megkülönböztetett jelentőségű lett a letelepülő törzsek és nemzetségek számára. Bár kétségtelen, hogy az egyes törzsek által birtokba vett területeket máig sem tudta teljes pontossággal behatárolni a történettudomány, az viszont kétségtelen, hogy a fejedelmi törzs több nemzetsége a Duna-Tisza BLAZOVICH László - KRISTÓ Gyula, 1993. 18-30. Az Árpád-korban kialakult megyék jellegét, feladatait illetően is mélyreható szakmai vita alakult ki. Az utóbbi évtizedekben az a vélemény rögzült, hogy a megye területi intézmény, amelynek jól körülhatárolt területe volt, ezen belül viszont vegyesen fordult elő királyi birtok, világi nagybirtokok, kisebb világi birtokok és egyházi-kolostori földek egyaránt. Anonymus gestájának hitelességével kapcsolatos megfontolásokra korábban már utaltunk, de ezek az események több tekintetben hitelt érdemlőek lehetnek.
