Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

sajátosság az volt, hogy királyi vármegyék általában nem tartoztak két püspökség területéhez, tehát egy-egy püspökség hatásköre legtöbbször három-négy vagy több megye területére terjedt ki.

14 A magánföldesúri és állami feladatokat is ellátó várispánnak tehát minden esetben csak egyegy egyházi vezető' számára kellett segítséget nyújtania, és ezáltal el lehetett kerülni az esetleges rivalizálást is. Míg az egyes egyházmegyék területén három-öt megye is kialakult, a katonai és közigazgatási egységnek számító vármegye területe az esetek nagy részében egybeesett a főesperességek szervezeti kereteivel. Ez annak révén alakulhatott így, hogy az első és keresztelő templomok általában a várispánság központja mellett jöttek létre. Később a várat és annak személyzetét kiszolgáló falvakban létrejövő templomok és azok papjai fölött a megye központjában tevékenykedő pap kapott felügyeleti és szervezési jogot. A templomok és papok számának erőteljesebb növekedése után ezek az archidiaconusok, főesperesek pasztorális munkával egyre kevésbé foglalkoztak, és fő tevékenységük a megye területén az egyházi tevékenység ellenőrzése és szervezése lett.

15 A Duna-Tisza közén az egyházi élet szervezése és ellenőrzése évszázadokon át részben a kalocsai érsekség, részben a váci püspökség feladata és joga volt. A kalocsai egyházmegyét a pécsivel és az egrivel együtt 1009-ben hozták létre. Kétségtelennek látszik, hogy már Szent István uralkodása alatt érseki rangot kapott Kalocsa. Az érsekség területe a Duna-Tisza közének középső és déli részét foglalta magába, de egy időben kiterjedt joghatósága a Szerémségre is. Az is több mint valószínű, hogy egy ideig Szeged egyházi élete is az érsekség irányítása alatt állott.

16 A kalocsai érsekség korai történetének egyik legvitatottabb kérdése a bácsi érsekséggel kapcsolatos viszonya. Történészeink között több mint száz év óta folyó vita mára végérvényesen tisztázta, hogy a Szent István által létrehozott érsekség székhelye egy ideig Bács várában volt. Azonban hangsúlyoznunk kell, hogy soha nem volt két külön érsekség e területen, de Szent László királyunk döntése alapján Szerémségben a rá váró térítés miatt az érsekség központja több mint másfél évszázadon át Bács lett. Tehát ez idő alatt egyazon érsekségnek két hivatalos központja alakult ki, és maradt is viszonylag hosszú időn át, de semmiképpen sem beszélhetünk két érsekség létéről. A két központ végleges egyesítése és Kalocsának székhelyként történő megjelölése a pápa részéről csak 1266-ban történt meg.

17 A XII-XIII. században több esetben is előfordult, hogy egy megye területe két vagy több püspökség hatáskörébe is tartozott: pl. Nógrád vagy Szolnok megye. Eredetileg azonban csak egy egyházmegye területén voltak. Helyzetük akkor változott meg, amikor ezek a megyék terjeszkedni kezdtek, és ily módon jutottak át egy másik püspökség területére. KRISTÓ Gyula, 1988. 224-230. KRISTÓ Gyula, 1988. 208-219. BLAZOVICH László - KRISTÓ Gyula, 1993. 28-29. KRISTÓ Gyula, 1988. 442.448.