Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALAKULÁSA 1. Kezdetektől Mohácsig A/ A közigazgatás kialakulása a Duna-Tisza közén Tekintettel arra, hogy Bács-Kiskun megye az egykori Bács-Bodrog vármegye északi járásaiból és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részéből alakult, és mai területének egy-egy darabja rövidebb-hosszabb ideig az egykori Csongrád, Fejér és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékhez is tartozott, nem lehet kitérni azon kötelezettség alól, hogy a két folyóköz egészét érintően felvázoljuk a közigazgatás kezdeteinek, a megyék kialakulásának főbb folyamatát, valamint az egyes megyék területének jelentősebb módosulásait. A magyarság bejövetele eló'tt ez a földrajzilag viszonylag jól behatárolható, de több egységre tagolódó táj is lakott volt, de évszázadokon át lényegesen gyérebb volt az itt élők száma mint a Dunántúlon. Az Árpáddal bevonuló törzsek és nemzetségek már a honfoglalást

5 követő években igénybe vették ezt a nomád állattartás számára ígéretes vidéket. Sajnos a honfoglaló magyarság törzseinek az ország területén történő elhelyezkedéséről tudományosan is igazolható, megbízható adataink nincsenek.

6 Az kétségtelennek látszik, hogy a kalandozásokból az itt élők eltérő módon, de a Dunától nyugatra letelepülőkhöz képest kevésbé vették ki részüket.' Éppen ezért valószínű, hogy a magántulajdon itt még kevésbé volt meghatározó, a gazdasági és a társadalmi különbségek, majd ellentétek itt kevésbé voltak kiélezettek mint a kalandozásokba gyakrabban bekapcsolódó törzsek tagjai között, de a törzsi és nemzetségi viszonyok lazulása, fölszámolódása itt mégis előrehaladottabb lehetett mint a Tiszántúlon volt. Vidékünk tehát köztes helyet kapott a fejedelmi törzs és -család nyugati politikai orientációja és ekkor bizonyos szempontból perifériának számító Tiszántúl között. Több adattal igazolható, hogy a Bizánccal és az ortodox egyházzal való kapcsolat a Duna-Tisza közének déli részén is sokrétű és tartós maradt,

8 bár a meghatározó kezdettől fogva a latin kereszténység lett.

9 5 Az alpári csatáról, a szeri országgyűlésről és a különféle nemzetségek letelepedéséről Anonymus nyújt tájékoztatást. Történettudományunk ezen jeles forrásával szemben viszont főként az elmúlt évszázad során számos jogos fenntartást fogalmaztak meg. Széles körben elfogadott álláspont, hogy ez a gesta korának viszonyait vetíti vissza a honfoglalás időszakára, és adatait ennek figyelembe vételével is erős kritikával kell fogadni. Többek között 1. egyik legújabb és legalaposabb összefoglalását: KRISTÓ Gyula, 1988. 24-26. 6 Születtek különféle hipotézisek, teóriák ezzel kapcsolatosan, de ezeket tényekkel, adatokkal alátámasztani igazán nem lehet. ' Kétségtelennek látszik, hogy a néhány Bizánc elleni támadásból nem maradtak ki.