Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig
Mivel e régióban nem alakultak ki olyan súlyos politikai feszültségek, majd ellentétek mint első királyunk uralkodásának kezdetén a Dunántúlon és az ezt követő évtizedekben a Tiszántúlon, a rendelkezésünkre álló források alapján úgy látjuk, hogy az itt élők területi alapon történő megszervezése, az állami és az egyházi szervezet kiépítése súlyosabb összeütközések nélkül ment végbe. E viszonylagos politikai szélárnyék persze azzal is járt, hogy e sorsdöntő évtizedekből ennek vidéknek az állapotáról valló megbízható írásos adataink még hézagosabbak mint a szomszédos régióké. Ma már közismert, hogy már Géza fejedelem kijelölte azokat az irányokat, amelyek mentén az új bel- és külpolitikának haladnia kellett, ha el kívánta kerülni a magyarság az előtte itt élt és csaknem nyomtalanul eltűnt nomád népek sorsát. 10 A katasztrófák elkerülését szolgáló konkrét célok megfogalmazása, a megfelelő új szervezeti és igazgatási formák és államhatalmi keretek kiválasztása, a sokszor évszázadokra szóló döntések meghozatala és a végrehajtás lélekőrlő munkája viszont nagyobbrészt Istvánra maradt. A honfoglalást követő évszázadon belül a magyarság és az itt élő különféle népcsoportok élete lényeges változásokon ment át. Géza fejedelemnek az a döntése, hogy a kalandozásokat végleg lezárja, és a nyugati kereszténységhez köti népe sorsát, hamarosan éreztette hatását a kisebb közösségeken belül is. A mind súlyosabbá váló társadalmi és gazdasági válságból csak a letelepült életmód, a nomád pásztorkodáshoz képest lényegesen nagyobb termelékenységet biztosító földművelésre való áttérés irányába vezetett kiút. Géza fejedelem döntésének társadalmi és politikai hatásai fia, István uralkodásának idejére váltak a tömegek számára is életük csaknem minden területén érzékelhetővé. A mindinkább felbomló, fokozatosan működésképtelenné váló, a régi, szokásjogon alapuló erkölcsi normák, szervezeti és jogi formák, keretek helyébe neki kellett elsőként tételesen megfogalmazott törvényeket hozni, rá várt a feladat, hogy a sok helyen szívósan tovább élő vérségi és nemzetségi kapcsolatok helyébe területi alapon szerveződő és a királyi hatalomtól függő igazgatási formákat, intézményeket építsen ki, amelyek képesek lettek az új törvényeknek érvényt szerezni. Ennek legelső formája a királyi magán- birtok gazdasági és katonai erejére alapuló várszerkezet, amely foko zatosan királyi vármegyere ndszerré fejlődött Ez lett a magyar 8 A magyarság a bizánci keresztséggel már a honfoglalás eló'tt találkozott. A kalandozások során Bulcsú és Gyula is felvette Bizáncban a kereszténységet. Ajtony is ápolta a keleti kereszténységgel kapcsolatait. A XI. században még több keleti rítushoz tartozó kolostor működött Magyarországon. Manuel császár politikai és katonai törekvései és III. Béla bizánci kapcsolatai továbbra is ébren tartották a keleti egyházhoz való kötődéseket. Korai magyar történeti lexikon: 110-111. 9 Bács és Bodrog megyére kezdettől fogva kiterjedt a kalocsai érsekség fennhatósága, és ebből adódóan a latin rítusú kereszténység terjesztése volt e térségben is a meghatározó. 10 Ransanus egyik XV. századbeli kitétele alapján többen úgy vélték, hogy Géza fejedelem koráig nyúlik vissza megyerendszerünk eredete. BLAZOVICH László tisztázta, hogy ezen megállapítás félreértésen alapul. 1975. 186-188.
