Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711
ügyben, 181 a bécsi udvar pedig tényleg fizetett kárpótlást. Amikor egy más alkalommal a belgrádi és temesvári pasa jelentette Isztambulba, hogy a Kecskemétre menó' „török" kereskedőket megfosztják áruiktól, Michael Telman császári követ 1000 tallért fizetett, nehogy az ügyből diplomáciai bonyodalom legyen. 182 1710-ben Pápai Gáspár nándorfehérvári rezidens kéri Károlyi Sándort, hogy a nyáron Kecskeméten kirabolt két töröknek, akik a szerdár emberei voltak, szolgáltasson elégtételt. 183 Nyilván sokkal több volt az őket ért atrocitás, hiszen mégiscsak hadműveleti területen kellett átvergődniük és tevékenykedniük. Ok azonban most sem riadtak vissza a nehézségektől, szekereikkel karavánokba tömörülve, fegyveres kísérőket fogadva szállították áruikat. Pedig Rákóczi pénzügyi okokból korlátozta a török alattvaló kereskedők tevékenységi területét. Ezek ugyanis a behozott árukért nem árukat, hanem ezüstpénzt vittek ki az országból, ami hátrányos volt a pénzügyi nehézségekkel küszködő kuruc állam számára. Ezért a fejedelem azzal az indoklással, hogy nem fogadják el a rézpénzt és nem tartják be a limitációt. valamint a háborús viszonyokra való hivatkozással megtiltotta, hogy Kecskemétnél és Debrecennél beljebb mehessenek az országba. 184 így a görög kereskedők tevékenysége a háború alatt főleg az Alföld déli részére koncentrálódott. Ugyancsak Kecskemét lett a legfontosabb átmenő, gyakran lerakodó állomása a Konstantinápolyba küldött francia segélypénzen, vagy nyersrézért vásárolt abaposztó szállítmányoknak is. Mindezek következtében a szabadságharc éveiben a Balkán felé és onnan irányuló kereskedelem ami a kuruc hadellátás szempontjából mondhatni létfontosságú volt -, legfőbb útvonala a Nándorfehérvár-Temesvár-Szeged útvonalon Kecskeméten keresztül vezetett. 185 Karácsony Sándort 186 is ez a gazdasági tevékenység sodorta a Balkánról hazánkba. Származási helyét nem ismerjük, bár egy ízben „macedoniai"-nak írják, ami teljesen egybevág a görög kereskedők nemzetiségéről mondottakkal. Neve 1705-ben tűnik fel először az iratokban. Talán első magyar üzletkötése volt az, amelyet Lónyai Ferenccel, a konföderált állam fegyveresítési és ruházati főhadbiztosával bonyolított le. 1705. október 13-án Debrecenben kötelezvényt állított ki, hogy a Lónyai Ferenctől (azaz az államtól) átvett 162 1/2 mázsa rézért (á: 181 Az eset külpolitikai, diplomáciai vonatkozására 1. a 123. sz. jegyzetet. 182 HURMUZAKI, Eudoxiu Documente privitoare la istoria romanilor. Bucuresti, 1876tól. VI. 62., 72. 183 BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. II. 177. Nándorfehérvár, 1710. okt. 8. 184 Kecskemét, 1707. jan. 10. Berthóti István Rákóczinak és annak válasza. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I. 229-230. 185 Kecskeméti polgárok tőkehiány miatt nem tudtak ebbe bekapcsolódni, de fuvarozással, az áruk itteni lerakodásával, tárolásával esetleg részesedtek ennek hasznából. 186 Nevét a legkülönbözőbb formában írták: Krácson, Kratszon, Kratszón stb. Mi a magyarok által akkor is leginkább elfogadott Karácsony formát használjuk.
