Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711
60 magyar forint), 9750 forint értékben abaposztót fog szállítani, végenként 4 magyar forintért. Míg ez megtörténik, Selymes Demeter debreceni, és október 8-án még két másik görög kereskedő, a Miskolcon lakó Rác Márton és a nagykőrösi Vasil Demeter vállalt érte kezességet. 187 Ekkor Vajdahunyadon lakónak írják, ami nyilván nem véletlen. Régebben ugyanis a Törökországból érkező abaszállítmányok egyik jelentős útvonala éppen erre vezetett, legtöbbször az akkor még török területen fekvő Karánsebes volt a szállítmányok átadási helye, s Vajdahuny ad, a várossal átellenben, már erdélyi területen feküdt. Ez az útvonal azonban földrajzi okok, a közbiztonság hiánya, a gyakran változó erdélyi helyzet, s a kuruc állam központjaitól való távolság miatt később alig szerepel, helyette a Temesvár-Szeged-Kecskemét útvonal alakul ki. Ez az első üzletkötés egyébként tanúsítja, hogy Karácsony ekkor még nem rendelkezhetett nagyobb tökével, hiszen a viszonylag csekély, 10000 forintot sem meghaladó összegű üzletkötésnél az állam előlegezte a rezet, s Karácsony azt nyilván először eladta, s csak azután szállította az abaposztót, emiatt volt szüksége kezesekre. Hogy Lónyai mégis vele kötött üzletet, az valószínűleg azért történt, mert Karácsony nem ezüstpénzt, hanem olyan árut fogadott el, amivel az állam megfelelő mennyiségben rendelkezett. Ekkori lakóhelye pedig azt is valószínűsíti, hogy nemrégiben jöhetett át Törökországból: először ugyanis kapcsolatainak jobb lehetősége és kiépítése miatt telepedett át Kecskemétre. Ettől kezdve azután neve egyre gyakrabban szerepel, először főleg abaszállítással kapcsolatban. Majd 1708-tól bérelte a kecskeméti 188 és más, elsősorban alföldi - tehát a török birodalomból jövő kereskedők útjába eső - harmincadokat. Míg az abaszállításokban Lónyai és Karácsony üzletfelek voltak, később a harmincadbérletben már üzlettársakká váltak. 189 Tudtommal a szabadságharc alatt ez az egyetlen eset, hogy egy idegen kereskedő és egy birtokos nemes közös üzletbe bocsátkozott. Mindketten előnyösnek vélték a társulást. A macedóniai görög kereskedő nyilván biztosabban vélte lebonyolítani kereskedelmi és financiális tevékenységét, ha a konföderáció államának egyik kiemelkedő tisztségviselőjével társul. A pénztőkét felhalmozó birtokos nemes pedig nemcsak jó befektetést látott a bérletben, hanem az államnak már előzőleg kölcsönadott pénzét is szerette volna visszakapni a harmincadbevételből. Nincs helyünk részletezni a két üzlettárs közti megállapodást a bevétel elosztásáról, de miután a harmincadhivatalok apparátusa Karácsony Sándor kezében volt, módjában állott a bevételekkel manipulálni Lónyaival szemben. Mi volt ebben a bérletben az üzlet? A pénzügyi 187 BÁNKÚTI Imre, 1980. -Uő., 1975/c. 82. sköv. 188 Lévai tábor, 1705. jan. 3. II. Rákóczi Ferenc közli Kecskemét városával, hogy ott harmincadot állíttat. HORNYIK János, 1860-1866. IV. 344. Nyilván a császári kézen maradt szegedi harmincad pótlására, miután a várat nem sikerült elfoglalnia. 189 Kapcsolatukra.majd ellentéteikre: BÁNKÚTI Imre, 1980. 9. sköv.
