Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

A város túlzott megterhelésének szinte valamennyi formáját összefoglalja az a levél, melyet Kecskemét bírái és tanácsa 1705. június 27-én írtak Csala Sándor kerületi hadbiztosnak. Igyekeznek ugyan parancsát teljesíteni, „holott az előbbenti Kegyelmed commissiojában specificált ezerek számára dupplán is megattuk az kenyeret." Ilosvay Imre kapitány „már negyed naptúl fogva ben a Városban rajtunk legalább kétezred magával quártélyozik excessive; nemcsak az impositio szerént kenyeret, hanem vágót s bort is kell minden praestálnunk, ben lévén városunkban, azulta csak fűhordó szekérrel sem gyó'zzük, házonként felessen lévén a szállyók, a kenyérszedést is akadályozhattyák. Azért, ha csak ezen rendetlen állapotot meg nem orvosolhattya Kegyelmed, mi tellyességgel kiszakadunk az Ország szolgálattyábul, mert ha szinte kitelhető volna is a kenyér, nincs módunk az elküldésben, sokfelé distraháltatván szekereink s marháink, mivel az sáncban

151 is mindenkor megtartatnak szekereink marhástul. Tudgya pedig azt Kegylmed jól, hogy itten marha nélkül lisztet nem készíthetünk." Kérik tehát szekereiket vissza, a quártélyosok kivitelét, s elismervényt a küldött 3040 kenyérről. „Páter Andrássy Miklós Urunk elmenetelekor feles mind lovas szekereink, s mind pedig ökrös szekereink mentek el, és azok is oda tartanak, s arra nézve esett hátramaradásunk, mert sok szegény embereinknek csak az egy lovánál töb nem lévén, azt is oda kellett adni."

152 Külön nehézséget okozott a város vezetésének, ha egyszerre hirtelen, nagymennyiségű élelmet kellett szállítani, ami elsősorban a kenyérnél fordult elő. 1705. április elején, a Dunántúlról átfutott hadak ellátására Károlyi Sándor április 2-án Kalocsáról parancsot küld a három városra: azonnal küldjenek táborára 7500 kenyeret, 750 köböl abrakot, 1450 ásót,

153 90 mázsa húst s gyalogszeres munkásokat, különben ellenségként bánik el velük. Április 5-én Dunapatajról mindezt megsürgeti, 7-én már karóbahúzással fenyegeti meg a bírákat, ha az élelmet nem szállítják. E célból Kárándi Istvánt küldte rájuk, aki minden eszközt igénybe vehetett a kirovás kiszedésére.

154 A kenyérsütés megszervezése ilyen tömegben és ráadásul váratlanul, nem volt könnyű feladat. A paraszti háztartásokban természetesen még az 1930-as években is rendszeresen sütöttek kenyeret, s ennek meghatározott menete volt (immár évszázadok óta). Ha minden nyersanyag - liszt, só, pár

155 vagy élesztő - adva volt, akkor jött a kovászolás, 151 A dunakömlődi, de főleg a solti sánc. 152 BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. 11.33-34. 153 Hy

en nagymennyiségű szerszám elvesztése igen károsan hatott a mezőgazdasági tevékenységre, elsősorban a szőlőművelésre. A vashiány egyébként a háború alatt általános volt az országban. 154 HORNYIK János, 1860-1866. IV.349-351. 155 pá

r = komlóból és búzakorpából készült s maroknyi darabokban megszárított anyag, amit a kovász kelesztéséhez használtak. Az élesztő csak az újabb időkben lett használatos.