Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

kelesztés, dagasztás, a tészta kiszakítása, a kemence felfűtése: mindez egy napi munkát adott a gazdasszonynak. A kemencék kisméretűek voltak, bennük 4-5 kenyeret lehetett csak megsütni. (Az Edictum szerint egy katonának egy napra 2 font = kb. 1 kg kenyér járt.) Vagyis ilyenkor egész Kecskemét minden portáján mindenki kenyeret sütött. Kecskemét gazdasági helyzetének meggyengülését mutatta, hogy amikor 1707. március elején a Maros melléki rácok elleni akcióból a Tiszához közeledő Károlyi szintén kenyeret kért tőlük, már csak ezt válaszolták neki: „Nagyságod méltóságos parancsolattyát az hadak szükségére kívántató 5000 kenyerek szolgáltatása végett elázatos engedelmességgel tegnap késő estve vettük. És noha Nagyságod méltósága előtt is constál megnyomorodott helységünkben való nagy szükségünk, nem lévén ezen elmúlt három esztendők által semmi nemű szántásunk s vetésünk s az felsőbb éltesseb [élelmiszerben bővlekedőbb] helyekbűi is készpénzünkre sem segítettünk." A haza szolgalatjára a kenyerek megszerzésében munkálódnak. „Nagyságod méltóságát alázatossan kérjük, méltóztassék azt a kegyelmességét hozzánk, szegény jobbágyihoz mutatni, az takarmány szűk volta miatt elfogyatkozott vonómarháink és szekereink Csongrádon váltassanak fel [...], mivel el merjük Nagyságod méltósága előtt mondani, annyira erejekben elszakadoztak, Csongrádig is nehezen szolgálhatnak meg." Március 5-én azután 1698 kenyeret küldtek Károlyinak: „És hogy effective Nagyságod méltóságos parancsolattyának eleget nem tehetünk ezen úttal, méltóztassék tekintetbe venni Nagyságod, mivel többire szegény lakosainknak a megevő falattya sinycsen."

156 Rendelkezünk olyan adatokkal is, amelyek a háborúnak az egyes gazdaságokra lebontott kiadásait mutatják. Fennmaradt ugyanis egy jegyzék, amely az első három háborús év (1703-1705) alatt 69 kecskeméti gazda kárait és szolgálatatásit tartalmazza. A város gazdaságának tönkremenetele, elszegényedése ezekből világosan kitűnik. 1. Csikós János: urunk hadaira 50 tallér. - 2. Szabó János: urunk hadaira 50 tallér. - 3. Borda Istvánná: urunk hadaira 20 tallér, az ellenség elhajtott 16 marhát, 4 ökröt, 1 lovat. - 4. Bak István: urunk hadaira 40 tallér. - 5. Dani Mihály: urunk hadaira 30 tallér. - 6. Aczczel János: urunk hadaira 200 tallér, a kurucok elhajtották 9 ökrét, 30 marháját, 27 lovát. - 7. Nagy Gergely: urunk hadaira 100 tallér, 10 fertály árpa, 4 marha. Az ellenség elhajtotta 4 ökrét. - 8. Varga György: urunk hadaira 100 tallér, 4 marha. - 9. Kalmár Péter: urunk hadaira 300 tallér, 2 ló (80 tallér), az ellenség 6 lovát hajtotta el. - 10. Kovács Gergely: ökre, szekere, kocsija Rác Országra Szeged alá, Földvárra, Szolnokban mennyit járt, „Isten tudgya számát." Szekeresnek, Kecskemét, 1707. márc. 3. és 5. A város Károlyinak Hódmezővásárhelyre. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I. 237-239.