Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

Szerinte 2500[!] ember esett áldozatul „vigyázatlan és magok kincseket kereső tiszteinknek gondviseletlensége miatt. Kiket matúra admoneáltam pro vigili dexteritate,

143 de magoknak elmenetelekkel securitást, nekünk romlást szerzének. 50 vagy 40 hajdúnál több itt nem maradván. Az egy Verebéli Péter Uramnál itt más nem lévén, ki is mindenitűl megfosztatott, hozzánk szaladván, és kevés katonaságra, úgy mint ötre kapván, fecit quae erant militis,

144 eő Kegyelmének méltó respectusban vétessen mind maga viselése, mind érdemes cselekedete." „Most írtam Brigaderus Uram

145 után, ki innét mindenestül elköltözött, semmi militiát itt nem hagyván, népet külgyön, másként egy hétre rajtunk jűnek és praedái leszünk az ellenségnek. Kiért is ez a város futásra indul, mihelt halottait eltemeti. Semmije nem maradván."

146 A város vezetése azonnal lépéseket tett az elhurcoltak visszaszerzésére, írtak a vármegyének, Károlyinak és Globicz szegedi parancsnoknak a kiváltás ügyében. Rác hadifoglyokért cserébe Globicz erre hajlandó is volt. Majd egy évig tartó levelezés, foglyok listájának küldözgetése és cseréje indult meg. Mind Globicz, mind a péterváradi parancsnok magához váltotta a rácoknál lévő foglyokat, a kecskemétiek pedig azért siettek, nehogy a rácok, különösen a fiúkat és leányokat, eladják Törökországba rabszolgának. Végül hosszas alkudozások után kb. a foglyok háromnegyedét sikerült visszaszerezni, a többi közben meghalt, vagy eltűnt.

147 Talán a kelleténél hosszasában idéztünk egykorú leveleket, iratokat: de azért tettük, hogy bemutassuk: Kecskemét tragédiáját az okok egész sora idézte elő (középszintű parancsnokok hanyagsága, a zsákmányolásra való törekvés, fegyelmezetlenség, a városiak gondatlansága stb.). Kosáry Domokos megrovóan írt „az öncélú várospolitikáról", amely azonban nem tudta megmenteni szerinte Kecskemétet.

148 De ez nem is a városon múlt. A konföderált állam legfelső politikai és katonai vezetése is éppen elég hibát követett el: a felperzselt föld értelmetlen és eredménytelen alkalmazása; a városok túlterhelése; a rác kérdés mellékes kezelése, eltűrve, hogy a vitézlő rend rendszeresen zsákmányolni járjon a Bácskaságra, az ottani lakossággal kíméletlenül bánva; felidézve ezzel a visszacsapást a Duna-Tisza közi városok ellen, amelyeket viszont a kuruc hadsereg nem volt képes megvédeni, stb. 143 Kiket idejében intettem a szorgalmas vigyázásra. 144 tette, ami katonához méltó 145 Berthóti István 146 Kecskemét, 1707. április 4. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. 1.249-250. Megjegyzem, hogy a helyi kuruc főtisztek és Bárkányi között mindvégig feszült és ellenséges volt a viszony, mert a gvardiánt Rákóczi bizalmi emberének tartották, aki kisebb-nagyobb visszaéléseiket esetleg jelenti a fejedelemnek. Ul Az erre vonatkozó iratok: HORNYIK János, 1860-1866. IV. és BÁNKÚTI Imre, 19921994. I-II. köteteiben találhatók. 148 KOSÁRY Domokos, 1965. 57. sköv.