Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
KEMÉNY JÁNOS A bajai Rudnay-művésztelep története 1945-1953
A város vezetősége 1946. október 19-én 3197/Kig. 1946. szám alatt, Rudnay mester kijelölése alapján, meghívólevelet küldött három művésznek: B. Mikii Ferencnek, Kun Istvánnak 17 és P. Bak Jánosnak 18 . A meghíváskor a város a művésztelep létesítése illetve támogatása címén magára vállalta a leköltöztetésen kívül a lakás és a világítás költségeit is, egyelőre egy éven át. Ugyanerre az időre havi 200 forint tiszteletdíjat ígért mindegyik művésznek. A művésztelep 1946. november l-jén nyitotta meg kapuit. A városi költségvetésben azonban a telep céljaira semmilyen összeg sem volt előirányozva, ami igen komoly veszélyt jelentett a működésre. Ebben a furcsa helyzetben társadalmi akcióval igyekeztek előteremteni a város által vállalt költségek fedezetét. Egy ideiglenes előkészítő bizottságba tömörülve kb. 200 műpártoló bajai polgár elvállalta, hogy hat hónapon át gondoskodik a művésztelep anyagai alapjairól. 19 További komoly gondot jelentett a két meghívott művész, Kun István és P. Bak János számára az, hogy a lakások fűtetlenek voltak. Kun István visszaemlékezésében erről a következőket írta: „sem kályhák nem voltak a lakásokban, sem pedig az ígért tüzelő nem volt leszállítva. Pedig 17 Kun István (Szászfenes, 1908. július 10. - Baja, 1980. július 5.): festő. Művészeti tanulmányait Kolozsvárott kezdte, majd Nagybányán folytatta, és 1930-1935 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán fejezte be. Mesterei Thorma János és Rudnay Gyula voltak. 1938-ban a balatoni ösztöndíj birtokában Tihanyban dolgozott. 19381939-ben állami ösztöndíjasként Olaszországban járt. 1946-tól haláláig Baján élt, az ottani művésztelep tagjaként. Munkái az 1930-as évek óta szerepeltek kiállításokon. Önálló tárlata Kolozsvárott (1931), Pécsett (1955), Budapesten (1971), Baján és Szolnokon (1972), valamint Dunaújvárosban (1976) volt. Utoljára 1978-ban állított ki a Mednyánszki Teremben. Pályája során több hazai és külföldi kiállítási elismerésben részesült. 1938-ban Nemes Marcell-díjat kapott. Képei szerepeltek az 1938-as Velencei Biennalen és Németországban. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. Emlékkiállítását 1983-ban rendezték meg Baján. 18 Pázmándhegyi Bak János (Pázmánd, 1913. április 6. - Budapest, 1981. november 23.): festő. 1929-1930-ban az Iparművészeti Iskolában Helbing Ferenc grafikai osztályának lett a növendéke. A Képzőművészeti Főiskolát 1930-1937 között végezte el, ahol Glatz Oszkár, majd Rudnay Gyula voltak a mesterei. Ez utóbbinak ötödéves korában a tanársegédje is lett. 1937-ben megkapta a Rotary Club nagydíját, és a Balló Ede pályázatot is elnyerte 1940-ben. Több alkalommal megfordult Olaszországban. 19471953 között Baján, 1953-1958 között a szolnoki művésztelepen dolgozott. Egyik vezetője volt a bajai Rudnay Szabadiskolának. 1958-ban végleg a fővárosban telepedett le. Egyéni kiállítása 1955-ben és 1962-ben a Csók Galériában, 1965-ben Olaszországban, 1975-ben Győrött, 1978-ban a Derkovits Teremben, 1980-ban Pécsett volt. Sok művét őrzik közgyűjteményeink: a Magyar Nemzeti Galéria, a Kiscelli Múzeum, a Szolnoki Múzeum, a Bajai Múzeum, a Művelődésügyi Minisztérium. Képei az olasz Prof. Galileo Gentile és az Ammassari világhírű magángyűjteményekbe is kerültek. 19 Magyar Országos Levéltár (A továbbiakban: MOL) Jelenkori Gyűjteménye XIX-1-l-i VKM VII. Művészeti Ügyosztály iratai (A továbbiakban: VKM VII. Művészeti Üo. ir.) 60.352/1947., és Baja V. Főjegyzői és Közjogi Üo. ir. 8/2/1947. közgyűlési jegyzőkönyvi szám. - A város az 1947. május 12-i közgyűlésen mondott köszönetet a támogatásért a nevüket nyilvánosságra hozni nem kívánó adakozóknak és művészetpártolóknak.
