Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KEMÉNY JÁNOS A bajai Rudnay-művésztelep története 1945-1953

akkor már működött egy 6 tagú Művésztelepi Intéző Bizottság, amelynek az elnöke Miskolczy Ferenc

20 volt. ... Tehát fáztunk, vakoskodtunk, s végül is pénz hiányában a kályhákat magunk koldultuk össze jobb érzésű emberektől ..."

21 A fűtés megoldatlanságára maga Rudnay Gyula is felhívta B. Mikii Ferenc figyelmét a hozzá írt november 1-jei levelében. Kitért arra, hogy ő részben hivatalos ügyeinek elintézetlensége, részben pedig a hideg miatt orvosai tanácsára még nem költözhet le Bajára. Addig is, amíg erre sor kerülhet, a három művész zökkenőmentesen viheti a művésztelep ügyeit. Fogjanak hozzá a komoly munkához, és ha lehetséges, indítsák meg a szabadakadémiát is.

22 A fent említett gondok és az eltelt rövid idő ellenére hamarosan nagy eseményre készült a művésztelep. A Bajai Kis Újság 1946. december 14-i számában már arról tudósította a város közönségét, hogy megalakult a Rudnay-művésztelep, és az első bemutatkozó kiállítását 1946. december 22-tól 1947. január 4-ig tartja az Arany J. u. 1. szám alatt. A kiállítással kapcsolatban P. Bak János festőművész december 16-án „Rudnay és a magyar művészet" - címmel ismertető előadást tart a városháza nagytermében.

23 A Rudnay-művésztelep megnyitását a város társadalmi életének kiemelkedő eseményeként értékelte a polgármester az 1946. december 17-i közgyűlésen. Beszámolt arról, hogy Rudnay mester munkatársai már meg is érkeztek, és így a művésztelep a közelmúltban a Grünhutházban meg is kezdte a működését. Rudnay Gyula leköltözését és bekapcsolódását a művésztelepen folyó munkába, csak 1947 tavaszára várta a polgármester. Véleménye szerint az új intézménnyel a város művé20 Miskolczy Ferenc (Vác, 1899. február 21. - Baja, 1994.): festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1918-1923 között Balló Ede, majd Pór Bertalan növendékeként tanult. 1923-ban Münchenben Hans Hoffmannál és Kubinyi Sándor grafikusnál folytatta tanulmányait. A következő években tanulmányutakon járt még Német-, Olasz-, Spanyol- és Franciaországban. A Nemzeti Szalonban 1924-ben még itthon - Öcsén és Jánoshalma vidékén - készült képeit mutatta be, majd 1925-ben spanyolországi műveit. 1927-1929-ben Varsóban, Krakkóban, Stockholmban és Velencében szerepeltek a képei a nemzetközi kiállításokon. 1929-ben Baja város támogatásával a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa volt. Baján 1933-ban telepedett le. Rajztanári állást vállalt az Állami Tanítóképzőben. 1935-ben Oltványi Imrével létrehozta a Baja Városi Múzeum képtárát. Jelentős szerepe volt a Nagy István, majd Teles Ede hagyatékának múzeumba juttatásában. Ó festette a Baja-kiscsávolyi plébániatemplom szentélyének alsecco falképeit. Másvilág, Egy ember élete és Jézus élete címen rézkarcsorozatot adott ki. 1968-ban gyűjteményes kiállítása volt a bajai Türr István Múzeumban. 21 KUN István emlékezése a bajai Rudnay Gyula művésztelepre. Baja, 1980. (február 4.) Türr István Múzeum Baja, Adattár 738-80. (A továbbiakban: Kun István visszaemlékezése) 2-3. 22 GERGELY-KŐHEGYI: i.m. 261. 4. sz. levél 23 Bajai Kis Újság I. évf. 35. sz., Baja, 1946. december 14. 3. - Hírek