Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

TÓTH ÁGNES Adatok az 1946-os magyarországi délszláv összeírás történetéhez

TÓTH ÁGNES Adatok

1 az 1946-os magyarországi délszláv összeírás történetéhez Délszlávok

2 Magyarországon a II. világháborút megelőző évtizedekben A délszláv gyűjtőfogalommal Magyarországon egészen az 1980-as évek végéig különböző nemzetiségi csoportokat, úgy mint horvát, bunyevác, sokác, rutén, szlovén, vend, szerb, jelöltek. Ezek az eltérő kultúrával, hagyományokkal, vallási kötődéssel rendelkező délszláv nemzetiségi csoportok, számarányukat tekintve nem tartoztak a trianoni Magyarország meghatározó nemzetiségei közé. Az ország össznépességének mintegy 1-0,6 %-át tették ki. A népszámlálások anyanyelvi adatai szerint számuk folyamatosan csökkent. Nem egy tömbben, hanem kisebb-nagyobb szigeteket képezve főként a déli határ mentén, Bács-Bodrog, Baranya, Zala, és Vas megyében, ettől északra viszont Győr-Sopron-Moson megyében éltek, illetve még ma is itt élnek. Szórványokban megtaláljuk őket a Duna mentén Pest-Pilis-Solt, Fejér és Tolna vármegyékben, valamint Csongrád, Csanád, Torontál vármegyék Magyarországon maradt északi csücskében. Számarányuk a két világháború között, a '30-as és '41-es népszámlálást alapul véve a következőképpen alakult: A cím választást az magyarázza, hogy magát a teljes, országos összeírást eddig sem a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, sem a Miniszterelnökség, sem a Külügyminisztérium anyagában nem találtuk meg. Nemleges felvilágosítást kaptunk a KSH Levéltárából is. A Külügyminisztérium Békeelólíészítö osztályának anyagában csak a Bács-Bodrog vármegyei összesítő adatok lelhetők föl. Ugyanakkor a rendelkezésünkre álló dokumentumok - amelyek elsősorban az összeírás körülményeire, motivációira világítanak rá -, és az imént felsorolt levéltári irategyüttesek mutatókönyvei alapján egyértelmű, hogy a hazai délszlávok, népszámlálástól független összeírását végrehajtották, s az, szorosan hozzátartozik a hazai nemzetiségi problémák II. világháború utáni kezelésének történetéhez. A hazai délszlávok létszámának változásairól, társadalmi rétegződéséről, vagyoni helyzetéről ebben a fejezetben adott rövid áttekintést az Államtudományi Intézetnek a Párizsi béketárgyalásra készített anyaga, valamint az 1930-as és 1941. évi népszámlálás adatai alapján teszem meg. Maga a jelentés 1945 telén készült, még a délszláv összeírás eredményeinek ismerete nélkül. - Magyar Országos Levéltár (továbbiakban:MOL) Külügyminisztérium (1939) 1944-1990. Békeelőkészítő osztály (1939) 1945-1951. /Továbbiakban: Küm. Békeelőkészítő oszt./ IV/115. /