Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
TÓTH ÁGNES Adatok az 1946-os magyarországi délszláv összeírás történetéhez
1930 1941 Népszámlálás éve Anyanyelv Horvát Szerb Szlovén Összesen 3 Számuk 47 332 7031 5464 59 827 %-os arányuk az össznépességhez viszonyítva 0,5 0,1 0,1 0,7 Számuk 37 885 5442 4816 48 143 %-os arányuk az össznépességhez viszonyítva 0,4 0,1 0,1 0,6 Az 1930-as népszámláláskor tehát 59 827 fó' vallotta anyanyelvének valamely délszláv nyelvet, míg 1941-ben csak 48 143 fó'. 4 A közel egy évtized alatt igen erős, 11 684 fő csökkenés mutatkozott. Ami részben magyarázható a szerbek I. világháború utáni tömeges, Jugoszlávia javára történt optálásával, illetve a horvátok, bunyevácok nagyfokú asszimilációjával. A délszláv anyanyelvű népesség legnagyobb aránya Bács-Bodrog vármegyében figyelhető meg / 6,8% /, különösen a bajai, illetve a bácsalmási járásban, valamint Baja városában, ahol számuk elérte a 3,3 százalékot. Baranyában a pécsi járásban volt legnagyobb, 9,5% az összlakossághoz viszonyított arányuk, de viszonylag nagy számban éltek a siklósi, a mohácsi és a pécsváradi járás területén is. Az ország keleti peremén Győr vármegye magyaróvári járásában 6,0%, Sopron megyében a csepregiben 8,9%, a kapuvári járásban 6,0%, Vas megye nyugati szélén a szentgotthárdi, és a szombathelyi járásban, valamint Zala megyében a le tényei, és nagykanizsai járásban volt számarányuk említésre méltó. A Duna mentén Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye ráckevei, és kalocsai járásában, valamint Szentendrén és környékén éltek a délszláv nyelvek valamelyikét anyanyelvüknek vallók nagyobb számban. Nagy többségük, mintegy 90%-uk - a horvátok, bunyevácok, sokácok - katolikus vallású volt. Csak a Szentendrén és környékén, valamint a Baranya és Csanád-Arad-Torontál vármegyék területén élő szerbek - a 3 A táblázatban megadott adatokat a KSH 1992-ben közzétett, az 1930-1990 közötti időszak nemzetiségi adatai alapján közöljük. In.: 1990. évi népszámlálás. Magyarország nemzetiségi adatai megyénként (az 1990. évi államigazgatási beosztás szerint, 1930-1990). Budapest, 1992. 6-7. 4 A Külügyminisztérium által készített áttekintés az 1938-as határok között 1930-ban 60 742 főre, 1941-ben 49 019 főre teszi a magyarországi délszlávok számát. Az eltérés ami egyik esetben sem éri el az 1000-t - valószínűleg a vendek, és rutének számának bekalkulálásából, illetve a népszámláláskor az 'egyéb' kategória alatt való szerepeltetéséből adódhat.
