Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

nem sikerült. Ezért a katonaságot összegyűjtve, be fog törni a Bácskaságba. Ez meg is történt, csapatai Kiskunhalason keresztül tértek vissza.

84 Rákóczi is úgy tudta, hogy „Csajági Martonost s Rác-Kanizsát öszveégtvén, már eddig, gondolom, Kecskemétre tért; az aradi rácokrúl is volt már híre, az kik a Tisza túlsó partján, Tápé irányába subsistáltanak.

85 Ezek a töredékes adatok is bizonyítják, hogy milyen helyzetben volt 1706 első felében Kecskemét. Egyrészt el kellett látnia az állandóan körzetében, vagy a városban tartózkodó kuruc csapatokat, amelyek inkább foglalkoztak zsákmányszerző akciókkal, mint a rácok elleni védelemmel. Ez már ekkor is felidézte a város elleni komolyabb rác akció veszélyét. 1706 április-júliusában fegyverszünet jött létre, s azalatt Nagyszombatban tárgyalások folytak a békekötés lehetőségéről. Bár a békevágy már országos volt, a felkelők által előterjesztett feltételek nem voltak elfogadhatók az udvar számára (és fordítva). A remélt fordulat elmaradt, a háború az ország egyre nagyobb kimerültsége ellenére tovább folyt. A városban és környékén a fegyverszünet alatt is tartózkodtak csapatok, melyeket el kellett látni. Gundelfinger Dániel ezereskapitány a „Kecskeméti pusztában", Ordódy György a Kecskemét fölötti táborban állomásozott.

86 Augusztus 4-én maga gróf Barkóczy Ferenc főkapitány is a városba érkezett. Megmustrálta „az it való kevés hadat", Nádaskai, Gunderfinger csapattöredékeit, a szegedi hadat, fizetett is nekik, Szolnoknál pedig hidat tervezett kötni.

87 Barkóczy itt-tartózkodásának van egy érdekes dokumentuma, amely fontos adatokat tartalmaz Kecskemét helyzetére, védelmi lehetőségére. A főkapitány ugyanis a város parancsnokává kinevezett Szűcs Farkas főhadnagy részére 11 pontból álló instrukciót adott: „Legelsőben szorgalmatos gondgya legyen arra, hogy az váras kerítését mennél jobban s hamarább újíttassa meg, mind az árkát s mindpedig tövissét." írassa össze a városban lévő fegyverforgatókat, azokon kívül, akik a lovas ezerbe beírattak, s közülük a kapukra 20-20 fegyveres éjjel-nappal őrködjön: a Budai, a Csongrádi és a Halasi kapukra. A többi kaput „becsináltassa". A ki-be járókat ellenőriztesse, különösen törököket, görögöket és rácokat. 84 Az ekkor Kecskeméten tartózkodó Csajági János három levelet írt a fejedelemnek: 1706. febr. 22., márc. 7. és 28. Ezekben a rác hírekről, a kuruc hadak fizetetlenségéről és a dunafóldvári „tumultusról", a rácok elleni készülődésről tudósítja. BANKÚTI Imre, 1992-1994. I. 203-205., 209-210. A visszatérésről Kürty Imre Rákóczi Ferencnek. Szolnok, 1706. márc. 28. Uo. 85 Eger, 1706. márc. 19. Rákóczi Bercsényinek. AR I. 492. 86 Levelük 1706. júl. 25., ill. aug. 23. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I. 214., 221-222. 87 Kecskemét, 1706. aug. 4. Károlyi Sándornak. BÁNKÚTI Imre, 1992-994. I. 216.