Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

Egyébként is volt a városnak megint elég gondja ezekben a hónapokban. Szolnoknál és Dunaföldvárnál megkezdó'dtek a hídállítás előkészületei, a faanyag és egyéb eszközök szállítása, stb., amiből a három város semmiképpen sem vonhatta ki magát, még ha a fuvarért elvileg fizettek is, bár a pénzfajta [réz v. ezüst] nem volt meghatározva,

76 a Commissáriátus azonban az elértéktelenedett rézpénznél egyébbel aligha tudott fizetni. Ennél is nagyobb baj volt, és súlyos veszélyt rejtett magában, hogy 1706 első hónapjaiban megsokasodtak a rácok és a kuruc csapatok összecsapásai, mindkét fél erőteljesen aktivizálódott. Valószínű, hogy mindkét fél akciókat indított, tekintet nélkül a másikra. Thaly ugyan Bottyánt teszi meg kezdeményezőnek, aki 1706. február 3-án a Fejér megyei Tácról Károlyinak azt írja: „Én Rácországrúl visszatérvén, Földvárnál a híd csináltatásához kezdek."

77 Február 19-én ott is volt, s Thaly Kálmán szerint közben átkelve a Dráván, e két hét alatt egész Szlavóniát feldúlta. „Tábora zsákmánnyal terhelten tére meg."

78 Az akció azonban nem ilyen simán zajlott le, mert Bottyán február 14-én az utána nyomuló rácoktól és a péterváradi, eszéki császári őrségtől vereséget szenvedett Igáinál. Az ütközetben Bottyán elvesztette konyhafelszerelését, aminek pótlását Kecskeméttől kérte. Elveszett újra és végleg Bottyánvára sánca is, ahol a rácok az odamenekült lakosokat is legyilkolták.

79 A rácok támadásai, úgy látszik, kiterjedtek a Duna bal partjára is. A dunaföldvári hídépítéssel bajlódó Bottyán ugyanis 1706. április 14-én ezt jelenti a fejedelemnek: „Mivel az Dunántúlt

80 egész Kecskemétig az rác nemzet bényargallya, az szegénységet pusztíttya s javait penig felpraedállya, annyira, hogy a szegénység egész Szentmiklósig

81 elszaladt, az falujok pusztán maradtanak."

82 A rácok a Tisza mellett, Kecskeméttói nem mesze is megjelentek, 1706 tavaszán Vezsenynél szétverték a Gundelfinger ezred 3 compániáját, amelynek tisztjei elestek.

83 A Kecskeméten tartózkodó Csajági János ezereskapitány levelei is megerősítik ezt: a rácok feldúlták a Kis-Kunságot, sőt Globicz szegedi commendáns parancsára a Duna mellékét is fel akarták prédálni, de ez 76 Szolnok, 1706. márc. 7. Szalontai Kárándi János hídmester a fejedelemnek. Legalább 135 szekérre lesz szükség a hídanyag Dunaföldvárra való szállítására. BANKÚTI Imre, 1992-1994. I. 206. 77 AR IX. 284. 78 THALY Kálmán, 1865. 111. 79 Uo. 112. Előadása csak erős kritikával használható. BÁNKÚTI Imre, 1969. 135. sköv. - Földvár, 1706. febr. 19. AR IX. 285. 80 Itt természetesen a Duna-Tisza köze értendő, Dunaföldvár felöl nézve. 81 Kunszentmiklós. 82 BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I. 211-212. Egyúttal javasolja Csajági János hajdúinak Kecskemétről Dunaföldvárhoz küldését. 83 Kecskeméti pusztában, 1706. júl. 25. Gundelfinger Dániel ezereskapitány Rákóczihoz. Elesett tisztjei pótlására kéri Steöszel Kristóf főstrázsamesterré való kinevezését. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I. 214-215.