Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711
Excellentiája hozzánk küldvén Nemzetes és Vitézlő Csajági János Kapitány Urunkat ő Kegyelmét tiszteivel edgyütt (az elmúlt tavasszal Kegyelmes Urunk ő Fejedelemsége parancsolattyára Tekintetes Vay Ádám Urunkkal lett alázatos accordánk szerént az Nemes Ország kívántató szolgálattyára praestált 214 hajdúk, kiknek is nagyobb része actu is Uyvárban [Érsekújvári szolgála, és az mostani fennálló éjjel s nappal portázó s katonáskodó jobbágy társainkon kívül), 400 jó ruhás és fegyveres hajdúkat megírt Csajági János Kapitány Urunk keze alá állítanunk méltóztatik parancsolni, mellyet is másunnan ki nem állíthatván, jobbágy társainknak házukat pusztán kelletvén hadni, magukat az hajdúk száma közé kelletvén incorporálni. Méltóztatik Nagyságod kegyelmes úri bölcsessége szerént megítélni, ennyi számú jobbágynak kivételével szegény Helységünknek minemű kára s tellyességgel való elpusztulása következik. Minthogy pedig, bár elhallgassuk az éjjeli s nappali számtalan sok quartélyos tartást, szekerezést, sok külömb külömb féle szolgálatot, és erőnk felett való terheltetést, kikkel is az szegénység már mindenébűi exhaureáltatván, s tellyességgel nem levén kezét mire vetni, avagy csak ezek sok felé való distraháltatásának miatta, nem tudván mihez kapni, s az Méltóságok sokféle parancsolati közül mellykének köllessék eleget tenni és magokat mihez alkalmaztatni. Kénteleníttetnek éccakánként Helységünkből kiszökni, s magokat bátorságosb és könnyeb élő földre s helyben recipiálni." 70 Mint láttuk, Rákóczi kollektív büntetésként elrendelte [Kecskemét és Nagykőrös] külső méneseinek és gulyáinak a Harangod mezejére [Borsod vm., Ónod mellett] való elhajtását pásztorokkal, gulyásokkal együtt. Igen érdekes ennek a sok százra, ha nem ezerre menő állatállománynak a sorsa: mindenki igyekezett belőle valamit szerezni, a tábornagytól kezdve a katonákon át a környékbeli parasztokig. És persze a kecskemétiek is arra törekedtek, hogy bármilyen módon is, de visszaszerezzék vagyonukat. Minderről 1706. február 4-én az a Csala Sándor komisszárius készített elszámoló jelentést, aki az elkobzást Károlyi megbízásából végrehajtotta. „Amikor expediáltattam Nagyságod által Szolnoktúl [t.i. 1705 októberében] az kecskeméti lovak és marhák confiscatiojára, már azelőtt másfél héttel confiscálva valának az katonáktúl, akik közül kinek mi és mennyi teccett, ide s tova hajtották." 300 marhát gróf Eszterházy Antal parancsára Hevesre hajtottak a katonák, mert gulyás nem volt velük. Szabó Bálint gazda „ménessét és gulyáját, amint informáltattam, Balog 71 felé hajtották." „Minekelőtte confiscáltattanak általam az kecskeméti lovak és marhák, az ménespásztorok és gulyások kitt pénzen, kit boritalokért és 70 Kecskemét, 1706. jan. 3. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I. 198-199. 71 Balog: valószínűleg a Gömör vármegyei Balog fiskális uradalma, melyet a Dunántúlról elmenekülni kényszerült gróf Eszterházy Antal kapott Rákóczitól.
