Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KŐHEGYI MIHÁLY Adatok és okmányok Madaras történetéhez (1526-1856)

egy fia és egy lánya született. Feleségét hol Wéber, hol Takács Annamáriának nevezi. Müller Adáméknak 10 gyermekük látta meg a napvilágot 1808. szeptember 24. és 1825. január 24. között. Feleségét, a csávolyi Weiszperger Erzsébetet (1807. november 10-én kötöttek házasságot) Veisznek és Olvödinek is anyakönyvezték. Müller József a katymári Glatt (Kiadnak is írják) Katalinnak 1806. november 4-én esküdött örök hűséget. Hét gyeremekük született 1809. május 9. és 1818. szeptember 21-e között. Márton fiúknál (született 1810. október 11.) már Sima az anya vezetékneve. A többi esetet talán nem szükséges ennyire részleteznünk, megelégedhetünk a felsorolással: Müller Mihály felesége hol Wagner, hol Bognár Rozina, Wainhard János neje Grószként és Nagyként is szerepel. Heiler János hitvesét Kappellernek és Kapornak is írják; Hoffgesang József élete párja Geiger majd Hegedűs Erzsébet; Lajdi Józsefné pedig Haász és Nyúl Borbálaként egyaránt előfordul. Ennyi adat talán elegendő annak bizonyítására, hogy itt nagy valószínűséggel tudatos "elírásról" van szó. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy egyetlen esetet találtunk, mely nem Korsós József nevéhez fűződik. Lerbaum János feleségét Wéber Annamáriát Takácsnak is írja az anyakönyv. Két gyerekük azonban 1792. február 5-én és 1794. szeptember 21-én született, amikor Nagy Imre, illetve Körmendi István volt a plébános. A nevek tükörfordítása tehát - bár igen kis mértékben - már korábban is előfordult. A falu népének hétköznapi életéről alig tudunk valamit, mert a község régi okmányai teljesen megsemmisültek. A megmaradt anyagban csak 1940-től vannak iratok.

167 A Latinovics család levéltárában alig néhány gazdaságtörténeti vonatkozású okmány maradt meg. Az egyikben (1814) egy bajai fuvarról és a helybeli téglakemence kirakása körül teljesített robotnapok számáról ír Nóvák ispán (Függelék 10. szám).

168 A másikban az urasági dézsmagabona mennyiségéről ad hírt ugyancsak Nóvák ispán. Kiderül belőle, hogy további szolgáltatásokkal terhelték (kenyér rész, hús rész) a jobbágyokat, akiknek a dézsma egyharmad-egyharmad részét Borsódra, illetve Bajára kellett fuvarozni (Függelék 11. szám).

169 A lakosság szívósan törekedett anyagi jólétének megteremtésére. Nem tudjuk, hogy "régi szőlőjüket" mikor ültették, de 1816-ban újak telepítésére is sor került (Függelék 12. szám).

170 A 167 BÁLINTNÉ MIKES Katalin, 1974. 39. Ebből tudjuk, hogy az összes irat 3,70 iratfolyómétert tesz ki, és évköre 1940-1949. - Egy újabb jegyzék 0,25 folyóméter anyagot tüntet fel, mely 1940-1944. között keletkezett. Van azon kívül még a Madarasi Nemzeti Bizottságnak 0,02 fm és a községnek 3,21 fm iratanyaga (1945-1949). IVÁNYOSI-SZABO Tibor, 1991. 30., 72., 89., 118. 168 MOL Latinovics család levéltára 1814. évi iratok 15 fol. 169 MOL Latinovics család levéltára 1814. évi iratok 16. fol. 170 MOL 1816. évi iratok 12. fol.