Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KŐHEGYI MIHÁLY Adatok és okmányok Madaras történetéhez (1526-1856)

következő évből a szőlő- és gabona terméshozamáról vannak adataink (Függelék 13. szám).

171 A gazdaságilag megerősödő madarasi németek egy téren szenvedtek hiányt: a lelkigondozásban, amit nagyon nehezen viseltek. Hogy korábbi (1803) beadványukra kaptak-e választ a kalocsai szentszéktől, azt nem tudjuk. Az iratanyagban mindenesetre nincs nyoma. Sérelmeik azonban bizonyára nem nyertek orvoslást, mert amikor Klobusiczky Péter személyében új érsek került a kalocsai főegyházmegye élére (1821. december 18.), a madarasiak rögvest előálltak kérésükkel (Függelék 14. szám). Levelükben megírták, hogy a faluban 270 német van, s három éve hallottak utoljára német prédikációt, holott magyarul nem értenek. 172

172 Kérelmük nyomán a Kalocsai Szentszék elrendeli a madarasi német hívek panaszának kivizsgálását, mellyel a helybéli plébánost bízzák meg, nem mást, mint a 19 éve itt szolgáló Korsós Józsefet, aki időközben (1820) kerületi esperes lett! A vizsgálat fő szempontjait is megadják: összesen hány német lakosa van Madarasnak, és közülük mennyien beszélik jól a magyar nyelvet, és mennyien nem?

173 A felettes hatóság parancsát nem vehette semmibe az esperes, összehívta a bírót és az elöljáróságot, akik elutasították a németek kérését. Válaszlevelében (Függelék 15. szám) alőadja, hogy nem 270-en vannak, mint azt a madarasi németek levelükben állították, hanem csak 257-en. Eredetileg ugyan németek voltak, de az öregek (értsd: első telepesek) csaknem mind meghaltak, az itt felserdült fiatalság már annyira elmagyarosodott, hogy maga a plébános sem beszél különbül magyarul, mint ők. Alig tudna 10-12 olyan lelket összeszámlálni a községben, akik csak anyanyelvükön értenek, és azok is mind újonnan beházasodott személyek, de ők is kezdenek már magyarul tanulni. Emlékezteti a szentszéket, hogy egyszer már kiküldték vizsgálatra Terszhanszky Imre esperest, aki megállapította, hogy a németek kérése megalapozatlan. A négyévenként szokásos kánoni vizsgálat alkalmával is megjelent a németek küldöttsége főtisztelendő Csáby úr előtt, de ő megmondta nekik, hogy alkalmazkodjanak a haza törvényeihez, és gyakorolják a magyar nyelvet. A nemes uradalom - és nem a helybeli esperes — parancsolta meg az iskolamesternek, hogy valamennyi gyereket magyarul tanítsa. "Ezért már most teljesen felesleges lenne akár az iskolában, akár a templomban német nyelven valamit is elkezdeni, és azt, amit eddig hazánk nyelvéért építettünk, ily módon lerontani." Ez utóbbi mondat 171 MOL 1817. évi iratok 98. fol. 17

_

2 KÉL Madarasi plébánia iratai, 125/1822. 173 KÉL 125/1822. tehát az egy ügyre vonatkozó iratokat összecsatolták. A nehezen olvasható latin fogalmazvány kelte 1822. január 29. Ez lényegében egy szentszéki utasítás.