Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KŐHEGYI MIHÁLY Adatok és okmányok Madaras történetéhez (1526-1856)

a madarasi plébános.

158 Minden bizonnyal vele kötnek szerződést a madarasiak, bár név szerint nem említik (Függelék 7. szám). Minden házaspártól 30 garast, sót, marhahúst, bort, vajat, hízott sertést, szalmát kap, ezenkívül rétjének kaszálását, búzájának megörletését ígérik.

159 Ez év júliusában az új plébános négy üggyel is megkeresi az érseki hatóságot (Függelék 8. szám). Az első mondanivalója személyes jellegű, és tárgyunk szempontjából lényegtelen. A másik már a madarasiak kérését adja elő. Nevezetesen: szeretnék a szombati napot - a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére - ünnepnapként megtartani. A harmadik állásfoglalást kér a következő ügyben: a bajai és a szabadkai ferencesek is szeretnének alamizsnát gyűjteni a faluban. Kinek engedje meg? Végül Kunbaját a madarasi plébániához kéri csatolni.

160 A válasz nem maradt ránk. Nagy Imre csak három évig maradt Madarason. 1792ben már Körmendi István plébános ír levelet a kalocsai káptalanhoz, melyből megtudjuk, hogy a községben 2169 lélek él. Ebból 1308 a német, akik nem tudnak magyarul. A svábok a 40 kilométerre fekvő, régebben telepített Hajósról és Nemesnádudvarról jöttek, tehát a kalocsai érsek birtokáról. A szlávok (228 fo) leginkább Nyitra és Pest megyéből települtek át. A plébános a magyarosítás híve volt. Állásfoglalása szerint havonta egy prédikáció németül és szlávul éppen elég.

161 Véleményének igazságtalanságát egyértelműen mutatják az arányszámok: német 60,3 % , magyar 29,2 % , szláv 10,5 % . A tudatos magyarosításnak meg is volt az eredménye. Vályi András lexikona így írja le Madarast a XVIII. század végén: "Magyar falu Bács Várm. Földes ura Latinovics uraság, lakosai katolikusok, fekszik Borsódhoz 4500, Almáshoz pedig 4500 bétsi ölnyire. Határja három nyomásbeli, leg inkább búzát és zabot terem, marha el adásból keresnek pénzt magoknak, erdeje nints, szőlője tsekély bort terem, van folyó motsárja, és egy hallal bővelkedő tava, piatza Baja."

162 Hogyan is nézett ki a valóságban ez a "magyar falu"? Láttuk már, hogy a plébánosok csak magyarul akartak istentiszteletet tartani, és legfeljebb havonta egyszer voltak hajlandóak németül és szlávul prédikálni. Az új plébános, Korsós József még ezt is sokallta. Arra hivatkozott, hogy erre külön engedélyt kell kapnia Kalocsától. Miller János, Hof gesandt Vilmos, Schorer [Scherer] Sebestyén és Miller József nem voltak restek, és gótbetűs levelet írtak ügyük érdekében az 158 KÉL Madarasi plébánia iratai, sz. n. Egy 1792. április 24-ei kimutatáson szerepel a neve. - Nagy Imre, az első madarasi plébános 1789. IV. -1792. IV. 23. között tevékenykedett itt. 159 KEL Madarasi plébánia iratai, sz. n. 160 Uo. 1789. CLXV. 44. 161 Uo. sz. n. A levél kelte 1792. július 5. - Körmendi István 1792. IV. 23. - 1802. XII. 4. között volt a falu plébánosa. 162 VÁLYI András, 1796. II. 559. Az első olyan országleírás, mely Madarast említi. Ismeretes, hogy adatainak nagy részét kérdőíveire kapott válaszokból, kiterjedt levelezésből vette. A választ valószínűleg Madaras plébánosa (esetleg jegyzője) adta. Innen vehette a "magyar falu" kifejezést.