Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
KŐHEGYI MIHÁLY Adatok és okmányok Madaras történetéhez (1526-1856)
akkor szerbek laktak. 51 A Madarassal szomszédos községek zömét ugyancsak szerbek népesítették be az 1570-es években. 52 A XVI. század utolsó negyedében kezdődött meg a magyar végvári vitézek portyázása a Bácskába. Első ismert említése abban a levélben található, amelyet 1576. május 22-én írt Musztafa budai pasa Trautson Jánosnak. A budai pasák, Bécs berzenkedése ellenére, mindig magyarul írtak. 53 A szolgálatukban álló magyar íródeákok, többnyire életük kockáztatásával, már jó előre híradással szolgálhattak készülő török rajtaütésekről, nagyobb támadásokról. így azután védtelen magyar sorstársaik ezreit mentették meg a pusztulástól, elhurcolástól. Rájuk emlékezve, s hogy megismerjük az egykori magyar nyelvet és helyesírást, itt betűhíven közöljük Musztafa levelének bennünket érintő részét: "lm mastan jsmeg az egriek jllen dolgot mivellenek hogi Bacy tartomaniahozis mezzé vagion, Egörnek talán hyret ha hallottak, nem az hogi oda zolgaltanak vagi fizettenek volna, valamy olah falukra rea möntenek föl akartak vönny es az ű birtokok ala vinny, kik kőzzwl az portara möntenek es paranciolatott hoztanak reánk hogi meg őryzzwk wket." 54 Az történt tehát, hogy az egri vitézek Bács tartományba mentek le, és néhány falu népét át akarták költöztetni Eger alá. A falvak lakói közül azonban néhányan a magas portára (Isztambulba) mentek, ahonnan parancsot hoztak a budai pasának: védje meg őket. Ha az utóbbi a budai pasa ravaszkodásának látszik is, annyi bizonyos, hogy az egriek egészen Bács megyéig jártak le portyázni, zsákmányt szerezni. Néha a volt földesurak az egri katonákat bízták meg pénzbeszedéssel. Czobor Imre alnádor 1579-ben szerződést kötött Szegedi Ferenc egri katonával, miszerint a török hódoltság alatt lévő birtokairól a földesúri jövedelmeket szedje be. 55 A magyar földesurak ilyen törekvése a XVII. században bontakozik ki erőteljesebben. A portyázások mellett 1577-ben, 1585-ben és 1586-ban pestis és éhhalál pusztított, de a legnagyobb lakosságcsökkenést vidékünkön a század utolsó évtizedében bekövetkezett eltelepítés jelentette. 56 A tizenötéves háború (1593-1606) egyik kiemelkedő hadi eseménye Esztergom várának visszavétele volt a töröktől. 57 A hosszúra nyúlt ostromban mindkét fél seregében harcoltak rácok, s a vár bevétele végül is a bent élő rácok segítségével vált lehetővé. 58 A vár kapitányává Pálffy Miklóst nevezték ki 1595 legvégén. A szüntelenül ide-oda hullámzó harc az egész vidéket pusztává tette. Éppen ezért Pálffy egyik legsürgősebb 51 JERNEY János, 1852. I. 275. 52 HALASI-Kun Tibor, 19G4. 51. 53 TAKÁTS Sándor, 1921. 54 TAKÁTS Sándor-ECKHART Ferenc-SZEKFŰ Gyula, 1915. 106 55 MUHI János, 1944. 64. 56 KÖRÖMY Árpád, 1904. 49. 57 JURKOVICH Emil, 1902. 58 TOLDY Ferenc, 1866. Dec. X. Lib. X. Cap. 8.