Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
KŐHEGYI MIHÁLY Adatok és okmányok Madaras történetéhez (1526-1856)
nalmas kísérlet után feladják a terület java részét, s az "örökös" tartományaikat védelmező' keskeny sáv megtartására szorítkoznak. 1 A török sem tekinti teljesen legyőzöttnek Magyarországot. A győzelmes szultán ugyan néhány nappal Mohács után bevonult Budára, hiszen feudális hadak nem állották útját, az ország megmaradt vezetői meg sem próbálták megszervezni a védelmet. 2 Ám az idegen ország idegen királyi várában a szultán nem érezte biztonságban magát. Az idő is egészen őszbe fordult, megindult hát csapataival hazafelé. Budára a Duna jobb partján ment a török, s nyilván annyira felélte a vidéket, hogy a visszafelé utat az innenső parton kellett megtennie. A pesti oldalra hajóhídon átkelt sereg szeptember 25-én kezdte meg a kivonulást az országból. Szulejmán szultán naplója szerint az út igen viszontagságos volt, a katonaság sokat szenvedett az ivóvíz és élelemhiány miatt, az állatok egy része elpusztult. 3 Az Ibrahim nagyvezér parancsnoksága alatt délre vonulók nem hagyták el üres kézzel az országot. 4 Kemálpasazáde, a szultán egyik bizalmas fővezére így ír erről: "...az említett vidéken, mely általánosan Bácska-megye néven ismeretes és arról híres, hogy minden zege-zuga kinccsel és gazdagsággal van megtömve, amennyi jelentékenyebb erősség, vár, város, falu és művelt föld volt, azokat az országhódító sereg egytól-egyig elözönlötte árjával. A nyomorult magyarság szerencséjének erős gyökerű fáját e tartományból is kitépte a fenséges pasa erős karja... Egy ház sem maradt benne épen, mindnyáját elhamvasztotta az óriási sereg haragjának és bosszújának tüze... A gonosz ellenség életének gabonáját szélnek eresztette, a gaz hitetleneket összeaprította bosszúálló kardjával, a rózsaligetnek töviseit előbb letördelte s azután leszedte virágait, gyümölcseit és lombját. A parancsnoksága alatt lévő szolgáknak és szabadoknak, lovasoknak és gyalogosoknak szívük-szemük jóllakott s kezük és markuk megtelt mindennemű zsákmánnyal és foglyokkal, úgy hogy a gyors lovakon száguldó és zsákmányra vadászó harcosoknak minden vágyuk és reményük teljesedésbe ment. Miután az országban egy lelket sem hagytak s a hitetlenség házát teljesen elpusztították, megindultak hazafelé győzedelmesen és diadalmasan, gazdagon és épségben, tömérdek zsákmánnyal megrakodva. 5 Bács és Bodrog megyében — ezt külön hangsúlyozzák az egykorú leírások - a török útjába eső területek népe puskával, bottal, nyíllal, kóvel folytatta küzdelmét. A főseregtől zsákmányolásra, takarmányszerzésre kiküldött törökök egy része nem tért vissza. 6 Az 1526. szeptember 29-én Szegedet elfoglaló és a ruméliai seregrészt vezető 1 ELEKES Lajos, 1954. 37. 2 NEMESKÜRTY István, 1968. 3 THURY József, 1893-1896. I. 319. 4 FÁBRI Jenő, 1967. 3. 5 THURY József, 1893-1896. I. 269. A Bácska korábbi virágzására ÉRDÚJHELYI Menyhért, 1899. 80-281. 6 SINKOVJCS István, 1954. 48.