Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KŐHEGYI MIHÁLY Adatok és okmányok Madaras történetéhez (1526-1856)

Ibrahim nagyvezér egyik portyázó lovascsapatát a Szabadkára menekült nép visszaverte.

7 A Szulejmán szultán vezette anatóliai seregrész csapataival, Pestről a péterváradi révhez vezető' útján, Baján is átvonult.

8 Az egykorú források egybehangzóan állítják, hogy Szulejmán serege, a Pest és Bács mezőváros közötti területen, gyors menetben haladt keresztül. A Duna mentén ellenállást csupán a Bács mezővárosba s annak érseki várába menekült nagyobb tömeg kísérelt meg. Bácsot a törökök október 6-án ostrommal vették be, Baján mintegy 6-8 nappal korábban, tehát szeptember 25-30 között vonulhattak át.

9 A sereg a rablott kincsek mellett a magyar foglyok - immáron rabszolgák - tízezreit vitte magával.

10 A sárospataki magyar nyelven vezetett krónika röviden csak ennyit jegyzett fel. "...Ion Tisza és Duna közinek pusztulása".

11 Verancsics Antal történeti műve is annyit mond csupán: "... az Tisza-Duna közütt mind megrablák, ígetik."

12 A tömérdek ember elhurcolása után pusztává komorult a táj.

13 Október 10-én a megfeszített ütemben épített péterváradi hídon átkelt a szultán serege, 7 IVÁNYI István, 1886. I. 47. - SZAKÁLY Ferenc, 1983. 498. 8 SZÁNTÓ Imre, 1977. 8. 9 BOROVSZKY Samu, 1909. I. 92. említi.hogy Szulejmán hadai 1526 szeptemberében Baját is feldúlták, ahol a Ferenc-rendi kolostor is áldozatul esett. Forrását - sajnos nem nevezi meg. 10 RÖSS Bertalan, 1936. 203. 11 TOLDY Ferenc, 1857. 49. 12 VERANCSICS Antal, 1857. II. 25. 13 PESTY Frigyes, 1880. I. 221.