Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

Megyénk területén található volt fél tucatnyi olyan település 1745 után, amelyek nem sorolhatók be e két kategóriába. A Kiskunság településeinek, mezővárosainak lakói nem jobbágyok voltak, hanem részesültek a jászkunok kiváltságaiból, és a szabadparaszti fejlődés útját járták.

183 Tekintettel arra, hogy csak az 1723: LXII. tc. rendelte el azt, hogy a megyéknek állandó székhelyük legyen, évszázadokon át gyakorta változott a közgyűlések helyszíne. Buda 1541-ben történt bevételéig Pest megye által kiadott oklevelek Pesten keletkeztek, tehát ezt tekinthetjük a megye székhelyének. A következő évtizedekben Balaszentmiklós, majd Mácsa után általában Eger adott otthont az egyesülés útját járó három megye közgyűléseinek. Eger vár eleste után átmenetileg Szécsény, majd tartósabban Fülek lett a sedria helye.

184 Ennek ellenére több más településen is tartotta alkalom adtán a megye közgyűléseit. 1660. március 15-én Losoncon gyűltek össze a megye nemesei. 1682-ben Fülek, de 1683-ban már ismét Losonc a közgyűlés helye. 1684-ben, annak ellenére, hogy Buda még török kézen volt, Pesten tartották meg a közgyűlést. Bár 1686. szeptember 2-án Buda is felszabadult, mégis 1687-ben újból Losonc és Apátfalva között állították fel azokat a sátorokat, amelyekben összegyűltek a megye nemesei. A következő évben pedig Gácsváralján, majd Kecskeméten és Nagykőrösön volt megyegyűlés. így csak 1689-ben került vissza a megyeszékhely ismét Budára, és csak a kemény tél miatt rendezték meg azt 1691-ben Pesten, ahová később leggyakrabban hívták össze a közgyűlést.

185 Buda visszafoglalását követő' években az egyesült megyék tehát Pesten, illetve megfelelő létesítmények hiányában a város melletti mezőn tartották közgyűléseiket. A XVIII. században gyorsan fejlődő Pest méltán vált a hatalmasra nőtt megye központjává. Bár időközben Pest szabad királyi várossá vált,

186 és így nem tartozott a szó szoros értelmében a megye területéhez, székhely jellegét megtartotta. Itt építette fel az időközben vezérmegyévé váló három egyesített közigazgatási egység impozáns klasszicista székházát is.

187 A rendkívüli körülmények hatására a XVIII-XIX. században is néhány esetben Pesten kívül végezte munkáját a megyegyűlés. A Rákóczi-szabadságharc alatt teljesen esetleges lett a gyűlés színhelye: Boldog község, Kassa, Ged, Gyöngyös, Nagykőrös, Cegléd, Zsámbék, Aszód, Rátót, Verség, Apc, Eger, Árokszállás, Oroszi, Ráckeve, Szentiőrinckáta és Hatvan területén is tevékenykedett a nemesi megyegyűlés. Az 1848-49-es szabadságharc alatt pedig egy időben Kecskemétre tette át helyét a közgyűlés.

188 L83 184 L85 186 187 188 Sajátos jogaikat, fejlődésük meghatározó kiváltságaikat 1. a Kiskunság címszó alatt. Itt jelentek meg az 1640-es években Csongrád megye képviselői is. HORVÁTH Lajos, 1995. 191-196. GALGÓCZY Károly, I. 1876. 35-37. Buda és Pest egyidoben kapta meg I. Lipóttól ismét a szabad királyi városi rangot 1703. október 23-án. Az Invalidusok háza (városháza) melletti épület 1838-1841 között épült fel. GALGÓCZY Károly, I. 1876. 35-37.