Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

az évszázados áldatlan belharcnak. Valójában ettől kezdve beszélhetünk Bács-Bodrog vármegyéről.

139 A korábban jelzett nagyobb területi változások mellett mindenképpen rögzíteni kell néhány kisebb, egyes településeket érintő területi és közjogi módosulásokat is. A török uralom alóli felszabadulás után a járások beosztását a régi formában már csak azért sem lehetett visszaállítani, mivel a határőrvidék megszervezése és a függőben lévő megyehatárok is komoly akadályokat jelentettek volna. Tény, hogy 1773-ban Bács megyében három járást tartottak nyilván: Processus Superior (Felső járás), Processus Inferior (Alsó járás) és Processus Tibiscanus (Tiszai járás). A járások csekély száma mindenekelőtt annak következménye, hogy a század első felében még csekély számban voltak itt települések, és csak a század második felében nőtt meg annyira a lakosság száma, hogy szükségessé vált 1806-ra, akkor már hivatalosan Bács-Bodrog vármegyében egy további járás létrehozása: ennek megfelelően szervezték meg a Processus Medius-t (Középső járást).

140 Még az egyesítés előtt az 1751: 27. tc. alapján Zombor és Újvidék, majd az 1791: 30. tc. alapján pedig Szabadka szabad királyi városi rangot kapott, és ennek értelmében ezek a városok kiszakadtak a megyei irányítás alól. További változást eredményezett az is, hogy 1836-ban a Bajával összeépült Istvánmegye helységet Bajához csatolták, és így az Pest-Pilis-Solt megyéből Bács-Bodroghoz került. C/ Pest-Pilis-Solt vármegye A Duna-Tisza köze már a XV. század derekától gyakorta ki volt téve török martalócok támadásainak. A hadak járása, a különféle természeti csapások már a Hunyadiak korában jelentősen hozzájárultak e tájegységen belül is a pusztásodáshoz.

141 A török pusztítások csak felgyorsították ezt a folyamatot. Ezért a mai Homokhátság déli részét már a kortársak "sivatag föld"-nek nevezték.

142 Mindez érzékelteti, hogy az itteni települések lakóinak hosszú időn át milyen sok megpróbáltatást kellett elszenvedniök. A létért való ezen küzdelmen belül merőben új fejezet kezdődött 1526 után. Megyénk területén lévő kisebb-nagyobb települések csaknem kivétel nélkül szenvedtek kárt a mohácsi csata után Budát kirabló és részben itt 139 DUDÁS Gyula, 1896. I. 493-495. 140 GYALAY Mihály, 1989. 189-192. 141 Maga a híressé vált Fekete-sereg is igen súlyos pusztításokat vitt végbe amerre járt, és előlük is éppúgy menekült a lakosság mint a törökök elől. Az 1460-70-es években Mátyás király több alkalommal is engedélyt adott arra, hogy az elnéptelenedett kun szállásokat újra betelepítsék. 142 Laszky Jeromos 1528-ban arra biztatta a török másod-nagyvezért, hogy Ferdinánd király seregét célszerű lenne "...ama sivatag földre csalni, melyet a Tisza és Duna között elpusztítottatok..." (a törökök). Idézi VASS Előd, 1979. 12.