Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Kemény János: A Baja Városi Közigazgatási Bizottság működése 1876-1914

Postaügy Az 1870-es évek végén és az 1880-as évek elején a közigazgatási bizottság a postajáratok biztonsága érdekében a közmunka- és a közlekedésügyi minisztérium segítségét kérte. Ezekben az években többször is megtámadták a Baja-Szabadka és a Bácsalmás-Szabadka közötti úton közlekedő postajáratot. A bizottság azt kérte, hogy amíg a helyi közbiztonság ügye megnyugtatóan rendeződik, a minisztérium engedélyezze két lovascsendőr alkalmazását a Szabadka-Baja közötti postakocsi-járat mellé.

82 A postajáratok biztonságának a kérdése a város számára végül azzal oldódott meg, hogy a bajai postahivatal 1882-ben állami kézbe került.

83 A közigazgatási bizottság 1899-ben kérte Baja és a környező városok közötti telefon-összeköttetés megteremtését. A miniszter válasza az volt, hogy erre egyelőre nincs pénz, de amint lesz - várhatóan 1901-ben -, be fogják Baját kapcsolni az országos hálózatba.

84 Erre 1901-ben valóban sor került. A bizottság 1903-ban arról tájékoztatta a minisztériumot, hogy a városban sok hivatalban nincs még telefon, köztük a járásbíróságon, az adóhivatalban és a tanítóképzőben sem. Jelezte, hogy az interurbán távbeszélő-előfizetők száma nem növekszik, aminek szerinte a magas előfizetési díj az oka.

85 1905-ben a telefonhasználati díj mérséklését kérte a közigazgatási bizottság, hogy a telefon többek számára legyen elérhető.

86 Tanügy A közigazgatási bizottság az első okatási vonatkozású felterjesztéseiben iskola-alapítási kérelmeket támogatott. Elsőként Grünwald István tanítónak egy hatosztályos polgári fiúiskola felállítására vonatkozó kérelmét pártfogolta a bizottság, 1877-ben.

87 A miniszter nem adta meg az engedélyt a folyamodónak, mert nem volt polgári iskolai tanítói oklevele.

88 Még ebben az évben Kanyó Berta tanítónő iskolanyitási kérelmét is támogatta a bizottság. A tanítónő a Homokvárosban szándékozott felállítani egy magán leányiskolát. A bizottság azért pártfogolta a kérelmet, mert a városnak ebben a részében csak férfitanító által vezetett iskola volt, és így a lányok nem tanulhattak meg az iskolában kézimunkázni.

89 A miniszter 82. Uo. XI/3 - 23/1878. és IX/1 - 17/1884. 83. Uo. DC/12 - 225/1881. 84. Uo. 152/1900. 85. Uo. 204/1903. I. 86. Uo. 51/1905.1. 87. Uo. VII/13 - 181/1877. 88. Uo. VII/18 - 227/1877. - A Grünwald-féle magán polgári iskola ennek ellenére 1880-ig működött. Uo. VII/13 - 131/1880. 89. Uo. VII/23 - 291/1877.