Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Kemény János: A Baja Városi Közigazgatási Bizottság működése 1876-1914

hozzájárult az iskola felállításához, feltéve, hogy az a népoktatási törvény szerint az ilyen iskolákra vonatkozó követelményeknek mindenben megfelel.

90 A bizottság támogatta a város által felállítani szándékozott polgári és középkereskedelmi iskola megnyitását is. A felterjesztés indokolásában kifejtette, hogy a közelben nincs kereskedelmi iskola, pedig a városban sok iparos és kereskedő él. Emellett az iskola magyar nyelvű és szellemű lenne a nemzetiségek lakta Bácskában, ahol a német a kereskedelem nyelve. A bizottság helyeselte azt is, hogy a középkereskedelmi iskolát összekapcsolják egy háromosztályos polgári iskolával.

91 Az iskolával kapcsolatos tervek nem jutottak el a megvalósulásig, aminek nagyobbrészt anyagi okai voltak, de az iskolatípusra vonatkozó elképzelés - amely szerint háromosztályos polgári iskolára épülne a vele egybekapcsolt középkereskedelmi iskola - is meglehetősén szokatlan volt. Kleinné Krausz Regina óvónő az Istvánmegye nevű városrészben vagy annak szomszédságában akart óvodát nyitni 1879-ben. A közigazgatási bizottság 3 évre javasolta megadni az engedélyt számára.

92 A minisztérium megadta a kért engedélyt.

9

' A három év elteltével Kleinné a Haynald utcában lévő óvodáját a városházától délre akarta áthelyezni, mert ott nem volt óvoda és emiatt több jelentkezőre számíthatott. A bizottság támogatta a szándékát, véleménye szerint a város alsó részén valóban nagy szükség lenne óvodára.

94 1880-ban Borza Nándor ref. kántortanító iparosiskola felállítására kért engedélyt.

95 A minisztérium úgy ítélte meg, hogy a bemutatott tanterv nem felel meg az ipariskolai követelményeknek. Nem zárkózott el az engedély megadása elől, de azt feltételekhez kötötte: teljesítse a folyamodó az iparostanulók iskolai szervezetéről szóló miniszteri körrendeletben előírtakat és alkalmazzon szakembert a rajz tanítására.

96 Az ipariskola azonban nem a Borza Nándor-féle iskola felállításával valósult meg, hanem városi erőből, a városi iparostanonc-iskola megszervezésével, 1883-ban.

97 1900-ban a bizottság arra hívta fel a minisztérium figyelmét, hogy fel kellene állítani egy iskolát a város külterületén, mert ott sok a beiskolázatlan tanköteles. A belterületen ugyanakkor egy állami polgári leányiskola 90. Uo. VII/l - 3/1878. 91. Uo. VII/15 - 182/1878. 92. Uo. VII/15 - 197/1879. 93. Uo. VII/16 - 216/1879. 94. Uo. VII/9 - 123/1882. 95. Uo. VII/14 - 132/1880. 96. Uo. VII/21 - 182/1880. 97. Uo. VII/13 - 245/1882.