Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Pintér Ilona: A Duna-Tisza közi Földművelésügyi Tanács (1947-1949)

A DTFT fontosabb működési területei A DTFT működése az intézmény jellegéből adódóan két nagy területre terjedt ki: az érdekképviseleti - érdekszolgálati és az adminisztratív munkára. Érdekképviselet - érdekszolgálat A korszak egyik legfontosabb kérdése a mezőgazdasági termékek áralakulása. A földművelésügyi tanácsok állásfoglalásának alapja az volt, hogy az állam a földreform megvalósításával ha nyíltan nem is, de lényegében kötelezettséget vállalt arra, hogy a földhöz juttatottaknak a földjükön való gazdálkodásért megfelelő gazdaságpolitikával legalább olyan jövedelmet biztosít, mint amennyit a mezőgazdasági munkások bérmunkával keresnek. Ha ez nem valósul meg, akkor a juttatott a nagyobb keresetet biztosító bérmunkát részesíti előnyben, és elhanyagolja a saját birtokán való gazdálkodást. A terményárnak ezért olyannak kell lennie, hogy közepes termés esetén is biztosítsa a munkások részére megállapított munkabért, a fóldbért, a felszerelés amortizációját és a hitelkamatot. A földművelésügyi tanácsok olyan árrendszer kialakítását és fenntartását kérték a kormánytól, amely lehetővé teszi, hogy a gazda gondoskodjon maga és családja eltartásáról, - vagyis olyan árszint megteremtését kívánták, amelynél a termékek ára arányban áll az üzemi költségekkel.

38 Az árkérdéssel is kapcsolatos a földművelésügyi tanácsoknak az a törekvése, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos törvények és rendeletek kidolgozásakor hallgassák meg a véleményüket.

39 Nem kérték ki a földmüvelésügyi tanácsok véleményét az 1947-es árrendeletek megjelenése előtt sem. Az Országos Földművelésügyi Tanács 1947 júniusi közgyűlése kifogásolta pl. , hogy a Gazdasági Főtanácsban előrehaladott tárgyalások folynak az árakról anélkül, hogy őket erről bárki is értesítette volna.

40 Az érdekképviselet az árrendeletekről csak a megjelenésük után mondhatott véleményt, lényegében a változtatás minden reménye nélkül. A megalakulásuk után hamarosan be kellett látniuk, hogy a földművelésügyi tanácsoknak nincs olyan súlyuk, amilyet az életre hívásukkor feltételeztek róluk. A kormány nem vesz tudomást e szakterület létezéséről, sőt még a jelentkezése után sincs rá kellő tekintettel.

41 A földművelésügyi tanácsok ennek ellenére igyekeztek hallatni a szavukat, véleményüket és érveiket eljuttatták az illetékesekhez. A DTFT a megalakulása utáni napokban pl. így foglalt állást az árakról: A mezőgaz38. MOL Jelenkori Gyűjtemény. Országos Földművelésügyi Tanács iratai; Ülésjegyzőkönyvek, 1947. jún. 3. 39. DTFT 1947. febr. 4-i tanácsülési jkv. 40. MOL JGY. OFT 1947. jún. 3-i ülésének jkv.-e 41. Uo. 1947. aug. 13-i ülés