Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Szabó Attila: Kecskemét adóterhei a XVII. sz. végétől 1848-ig

SZABÓ ATTILA Kecskemét adóterhei a XVII. század végétől 1848-ig Bevezetés A török hódoltság végétől 1848-ig a magyarországi adózás rendszer fő vonatkozásaiban nem változott.

1 Ennek az adórendszernek az alapja a portális adó volt. A XVII. században a contributiót (hadiadót) a portának nevezett tényleges jobbágyháztartások száma alapján vetették ki, többnyire 1 forinttal terhelve minden háztartást. A XVIII. századtól azonban a porta már csak elméleti egység, mely független az adózó háztartások számától. Az országgyűlés (vagy ennek egy szűkebb bizottsága, a „regni concursus") az egész országra bizonyos portaszámot vett fel és ugyanakkor meghatározta, hogy az egyes megyékre, kerületekre és szabad királyi városokra ebből arányosan hány esik. Az utolsó módosítás az 1832-36 közötti országgyűlés végezte el. A megyék, kerületek a rájuk kirótt összeget falvanként, mezővárosonként, egy-egy településen belül pedig dicának (rovásnak) nevezett kisebb egységeként tovább osztották. A személyekre lebontott összeg fizetésének alapjául az adózó családfő vagyona és jövedelme szolgált. Egy rovás pénzértékét úgy állapították meg, hogy a megyében összeírt összes rovások számával elosztották a portális kivetés alapján a megyére eső összeget. A vármegye szigorúan felügyelte a helységek összeírását és ha „Rovásaik ... kevés számmal tétettek ki", bizottságot küldött ki ezek megvizsgálására és kiigazítására.

2 A hadiadó a jobbágyokat személy szerint terhelte és semmilyen közvetlen kapcsolatban nem volt a jobbágytelekkel. A föld annyiban hatott ki az adóösszeg nagyságára, amennyiben a többi között rovásra esett a vetésterület, illetőleg a termés. A hadsereg ellátásához szükséges összeget bizonyos számú (40-120 ezer) porcióban szabták meg, melynek általában kétharmada az embrek (oralis), egyharmada lovak (equilis) ellátására szolgált. A kétféle porciót elsősorban természetben szedték be, katonatartás (a téli hat hónapban: november l-jétől április 30-ig) formájában, amelynek 1 VARGA István: 1972. 247-251. - BENDA Kálmán: 1948. 465-466., 510. - VARGA János: 1952. 49-76. 2 Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének Levéltára. (A későbbi előforduláskor: BKL) 1504. Kecskemét város Tanácsának iratai c. Közigazgatási iratok. A levéltári fondok és állagok teljes nevét minden esetben csak első alkalommal adjuk meg. A későbbi előforduláskor csak a szám- és betűjelet rögzítjük. Fasc. 9. 113/1839.