Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

október 10-én tartott ülést. A bizottmány kecskeméti tagjait táviratilag hívta meg a főispáni helytartó október 9-én.)

76 A polgármester október 12-én számolt be a helytartótanácsnak a központi választmány megalakítása és a választókerületek kialakítása végett egybehívott közgyűlésről, megküldte a felvett jegyzőkönyv egy példányát. A rendkívüli közgyűlést megelőzően, október 7-én kelt a tárnokmesternek a főipáni helytartóhoz intézett leirata (amelyet utóbbi október 11-én miheztartás végett megküldött Kecskemétnek is), ebben a követválasztók összeírása, a rendelkezések közzétételére és általában a választással kapcsolatos határnapok betartására, betartatására szólította fel a központi választmányokat. (Összeírásra 14 nap, a határnap a kitűzésétől számított 21 napnál rövidebb és 30 napnál hosszabb nem lehetett.) Magának a központi választmánynak a ténykedését azonban sürgette, hogy az előírt határnapok letelte után rögtön intézkedjen és a választások a rendelkezésben előírtaknak megfelelően follyanak le, tehát, hogy a választás napjáról a lakosság a határnap előtt 15 nappal értesüljön, s a választás az országgyűlés megnyitása előtt legalább 4 héttel történjen meg.

77 A központi választmány 1865. október 12-ém tartotta első ülését. Megválasztották a választmány jegyzőjét Tóth István személyében. Megalakították a két választókerületbe a két összeíró bizottságot. Az első (vagy felső) kerületben az összeíró bizottmány elnöke Bene Sándor lett, tagjai: Herczeg Kárly, Kónya Sándor, Deák János, jegyző: Kovács László. (Póttagok: B Kiss József, ifj. Dukai György.) Az alsó, vagy második kerületben a választásra jogosultak összeírását végző bizottság elnökévé Kocsis József orvost választották, tagjai: Szokolai Sándor, Héjjas Mihály, Bódogh Ferenc, jegyzője pedig Tóth István. (Póttagok: Tassi László és Szűcs Imre.) Az összeírások időpontjára vonatkozóan azonban úgy határoztak, hogy az idő rövidsége miatt nem lehet betartani a választói törvényben előírtakat, tehát a 14 napot, az összeírások idejét ezért 8 napra rövidítették le október 16-tól október 23-ig. Az összeírás helyéül az első kerületben az „új városháza" nagytermét, a második kerületben pedig Héjjas Mihály 1. tizedben levő házát jelölték ki. Az összeírás idejéről és helyéről több útonmódon értesítették a lakosságot: templomi szószékekből, falragaszok, nyomtatott hirdetmények házankénti kiosztása útján. Ezen teendők irányításával a központi választmány elnökét bízták meg.

78 Csak 2. ülésükben, október 15-én szereztek tudomást a tárnokmester október 7-én kelt leiratáról, hogy a választási rendelkezés 13., 14. §-aiban említett határnapok betartására lettek szorítva. Ennek következtében módosították az összeírásra kitűzött napokat, mely módosítás szerint a választásra jogosultak összeírásának kezdeti időpontját október 23-ra tűzték ki. Az összeírás 14 napig, tehát november 5-éig naponként folyamatosan 9-12 óráig való tartását rendelték el. Az összeírások közszemlére való 76 BKMÖL. IV. 1608. Központi vál. ir. 10/1865. 77 Uo. 11/1865. 78 BKMÖL. IV. 1608 Központi vál. jegyzőkönyve 1865. okt. 12.