Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

késlekedés miatt tervbe vette a város ingó vagyonainak összeírását és mindennemű jövedelmének zárolását. A tanácsnokok kötelességévé tették az adósok tizedenkénti meglátogatását és fizetésre való felszólítását. A tartozások végrehajtás útján történő beszedését a tisztiügyészi hivatal kötelességévé tették.

43 1863 májusától újabb gond nehezedett a városra és a lakosságra. Mint az Alföld nagy részén hosszantartó szárazság tette lehetetlenné a gazdálkodást. A legelők kisültek, homokossá váltak, a szénatermés minimálisra apadt, a tavaszi vetés az elvetett magot alig adta meg, veszélybe került a lakosok és az állatok téli élelme, a munkások kereset nélkül maradtak. A városvezetés kereste a lehetőségeket a bajok orvoslására. Elrendelte, hogy a város minden erdejét vegyék gallyazás alá. Minden jelentkezőt (még gyerekeket is) felvettek a munkára. Ettől az intézkedéstől azt várták, hogy a szegény nép munkához, keresethez jut, a gyenge lomb a marhák téli takarmányául szolgálhat, a vastagabb gallyak téli tüzelőként hasznosíthatók. A legelők megsemmisülése, a természeti csapás miatt adóelengedést kértek az Országos Pénzügyigazgatóságtól. A birtokos lakosok a terméketlenségtől, a szegény nép a munka- és keresethiánytól szenvedett. Kérték az adóexecutió megszüntetését az ínség enyhüléséig, valamint a katonai beszállásolás csökkentését.

44 A főhatóságoknál nem találtak meghallgatásra. Az ínség idején is folyt a katonai erővel történő adóbehajtás. A megye 1863. augusztus 25-én tanácskozást tartott az ínséggel sújtott vidékek megsegítése tárgyában, amelyre Kecskemétet is meghívták. (Hajagos Illés polgármester és Tormássy Mihály képviselték a várost.) A megyei tanácskozáson elhatározták, hogy az ínségsújtotta területeken Segélyező Bizottmányokat hoznak létre. A kereset nélkül maradt lakosságnak pedig a dunapataji és dömsödi védgát építésével teremtettek munkalehetőséget. Kecskemétre vonatkozóan azonban elutasító határozat született: „... egyébiránt Kecskemét városra nézve, mely időközben sz. kir. városi állásra emeltetvén a megyéből kikebelezettnek tekintetik e tárgyban semminemű intézkedés nem tétetett".

45 Kecskemét tiltakozott a főispáni helytartónál, hogy a megyei közmunkaváltsági alap kiállításához a város is hozzájárul, így annak arányos része a helybeli lakosság segélyezésére fordíttassék. A tiltakozásnak azonban nem adtak helyt. így a város maga próbált lépéseket tenni a lakosság megsegítésére. 40.000 forint csak 120.000-t engedélyezett még októberben is, hiába folyamodott a város ennek az összegnek a bővítéséért. Novemberben végül megadták a kért 300.000 frt-ot, de azt a helytartótanács újabb engedélyéhez kötötték. A helytartótanács az 1862. augusztusában létesített Magyar Földhitelintézethez utasította a várost a kölcsön ügyében. A Földhitelintézet 2-3 hónap múlva ígérte a kölcsön folyósítását. A városnak égetően szüksége volt a pénzre. Ujabb kérelmezésre végül dec. 21-én a helytartótanács engedélyezte a kívánt összegnek a cs. kir. Nemzeti Banktól való felvételét. 43 BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1863. ápr. 27. 33/1863. kgy. sz. 44 BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1863. jún. 30. 66/1863. kgy. sz. A közlegelők tönkretételét látva az elöljáróság engedélyezte a város tulajdonát képező tiszai ártéren történő legeltetést. 45 BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1863. aug. 31. 117/1863. kgy. sz.