Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

/ kölcsön felvételéhez kértek engedélyt a helytartótanácstól. Az engedély megnyerése után gabonát vásároltak a lakosság részére. A helytartótanács körrendeletére (augusztus 2.) az ínségsújtotta alföldi vidékeken segélyező bizottságok alakultak. Kecskeméten 1863. augusztus 15-én alakult meg a Központi Segélyező Bizottmány. A beszerzett 10.000 pozsonyi mérő gabona 1/5 részét könyöradományként, 1/5 részét kölcsönként hasznosították, 2/5 részét munkabérre fordították, 1/5 részét tartalékolták. A Segélyező Bizottmány intézkedett a koldulás megszüntetéséről, a segélyezendők nyilvántarásba vételéről, a munkalehetőségek felméréséről, a segélyezés szabályozásáról.

46 A munkatehetetlenek részére „tápintézet"-et hoztak létre, élelmezését vállalkozóknak adták ki, megszabva a naponkénti szükséges fejadagot. A munkákra vállalkozóknak földmunkák - a városi gödrös területek elegyengetése, erdők körülárkolása, faültetés, vízállások feltöltése stb. - megszervezésével biztosítottak kereseti lehetőséget. A városi elöljáróság intézkedéseinek, ha úgytetszik politikájának, volt köszönhető, hogy Kecskeméten, ellentétben az ország más vidékeivel, nem volt tapasztalható a társadalmi, politikai feszültség fokozódása. Az 1863. évi nagy alföldi ínség országszerte növelte az elégedetlenséget. A legelőfeltörésekkel egyenesarányban szaporodtak a betyárbandák garázdálkodásai. Ujabb önkényuralom elleni szervezkedések kaptak lábra. Az ítéletek végrehajtásához mind gyakrabban vették igénybe a császári katonaságot.

47 A hatalom a lengyel felkelés hatásától félve tartott a megyei, városi értelmiség kormány ellenes magatartásától is. A kormány addig nem gátolta a lengyelbarát megnyilvánulásokat, míg azok komolyabb formában nem jelentkeztek. Ellenkező esetben szigorúan felléptek ellenük. Megfigyelés alatt tartották a sajtót, a nyomdákat és az egyesületeket. Pálffy Móric helytartó 1863 elején körrendeletben adott utasítást a tisztviselőknek az egyesületekbeni befolyásuk növelésére: „...az országban létező casino egyletek ... némelyikében a kormány érdekeit felkaroló hírlapok kizáratnak. A mennyiben casino egyletek csak nagyobb és népesebb városokban léteznek, hol rendesen közhivatalnokok is laknak, s azok ily egyleteknek tagjai szoktak lenni, jónak látnám, ha az ily tisztviselőket figyelmeztetné [ti. a megyei főispáni helytartó], hogy befolyásuk felhasználása mellett a fennérintett intézkedések foganatosítása ellen higgadt, de erélyes modorban küzdtérre lépjenek, és kedvező eredmény elérésén buzgólkodjanak". A helytartó azon egyesületeket, ahol a kormány iránti ellenszenv a tisztviselők kizárását, vagy tüntetéseket eredményezne feloszlatással fenyegette.

48 A jótékony és „hasznos" célú egyesületek 46 A 46 főből álló Központi Segélyező Bizottmány elnöke a polgármester Hajagos Illés volt. A várost 5 kerületre osztották, minden kerületben egy albizottmány működött. Az I. ker. elnöke: Horváth Döme, II. ker. elnöke: Kiss Miklós, II. ker. elnöke: Horváth József, IV. ker. elnöke: Széli Mihály, V. ker. elnöke: Bagi László volt. 47 SZABAD György 1979. 721-722. o.