Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

Az új elöljáróság nagy lendülettel kezdett hozzá a város súlyos gazdasági helyzetének megoldásához. A szentlőrinci tartozás, az államkincstár által követelt tartozások fedezésére egy nagyobb, hosszabb időre szóló kölcsön felvételét határozták el. Rendezni kívánták a városnak a földesúri hatalomtól való megváltakozásából származó adósságát is. Az 1836. évi megváltakozás óta a megváltás összegének csak a kamatait vetették ki a lakosságra, magát a tőkét nem. 1848-cal az úrbéri kötelezettség megszűnt, de addigra a város már végrehajtotta a megváltakozást. Az 1848:LX. és XII. törvények a megszüntetett úrbériségek kártalanítását egy alkalommal elrendelték, amit később kormányrendeletek is megerősítettek, de tényleges kártalanítás nem történt. A város levelet intézett a főhatóságokhoz, hogy a 110.000 forint megváltási tőke (hátralék) után a hercegi ház, vagy Kecskemét lesz kártalanítva. Ugyanakkor elhatározták a váltsági tőkének a lakosságra történő kivetését. A kivetés módjának kidolgozására bizottságot neveztek ki. (Elnök: Búza Kiss Mihály, tagok: Keresztes János, Ferenczy László, Bolyos Ferenc, Szokolai Sándor.)

41 Kiszámították a város tartozásait: Cs. kir. Államkincstár követelése 126.459 frt 50 1/2 xr.(krajcár) Szentlőrin haszonbér hátraléka (1857-1862) 39.986 frt 40 xr Coburg-Koháryaknak váltságtőke és kamata 144.952 frt 50 xr Összesen: 311.398 frt 40 1/2 xr. A fogyasztási adó és a lakosságra kivetett illetékek, a váltságtőke és kamatai a lakosságot terhelték nem a várost, azt a lakosoktól kellett beszedni, de a lerovás sürgőssége miatt a beszedést nem lehetett megvárni, ezért a város magára vállalta egy 300.000 forintos kölcsön felvételét.

42 Sürgősen cselekedni kellett, mert az adóhatóság a fizetési ügyet, az adósságok megszüntetésének szorgalmazását, az évi költségvetés megállapítását, ha a város jövedelmei az évi kiadást nem fedeznék a pótlékok kivetését, a város kezelésében levő pénzalapok és intézetek számadásainak felülvizsgálatát, ingatlanszerések, kölcsönfelvételek jogát, haszonbérbe adások intézését, minden a költségvetésbe nem foglalt kiadások jóváhagyását. BKMÖL. rV. 1615/b Ein. ir. 11/1863. 1863 elején szervezték meg az állandó bizottságokat: I. Gazdászati biz. (Eln.:Fórián György tanácsnok), II. Építészeti biz. (Ein.: Búza Kiss Mihály tan.), III. Tanügyi biz. (Ein.: Kovács József tan.), IV. Egészségügyi biz. (Ein.: Decsi János tan.), V. Katonaszállásolási biz. (Ein.: Csányi János tan.). BKMÖL. IV: 1606 Közgy. jkv. 1863. febr. 9. 10/1863. kgy. sz. 41 BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1863. márc. 12. 19/1863. kgy. sz. 42 BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1863. márc. 30. 25/1863. kgy. sz. A helytartótanács által engedélyezett kölcsönből a cs. kir. Nemzeti Bank igazgatósága