Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

Augusztus elején újabb küldöttséget indított a város most már Ferenc Józsefhez a katonai végrehajtás felfüggesztését kérve. Az audencián az uralkodó rövid időn belüli intézkedést ígért. A városvezetés nem tudott úrrá lenni a város pénzügyi nehézségein, az állandó kérelmezésekkel nem mentek semmire. A tehetetlen elöljáróság leváltására alkalmat adott az az uralkodói leirat, amelyben a város szervezetére vonatkozóan intézkedett. A helytartótanács 1862. augusztus 30-i (53.058/1862. sz. alatt kelt) leiratában értesítette Kecskemétet az uralkodó döntéséről: „O császári s apostoli királyi Felsége 1857. évi pünkösd hó 11-én kelt legmagasb kéziratával Kecskemét mezővárost a felséges uralkodó ház és a haza körül szerzett érdemei elismeréséül a városok sorába legkegyelmesebben fölemelni, egyszersmind pedig 1860. évi mindszenthó 20-án kelt legmagasb határozataival az előbb kelt legmegasb rendeleteknek, a mennyiben azok az idézett határozatokkal nem ellenkeznek, a törvényhozás további intézkedéséig épségben tartását legkegyelmesebben elrendelni méltóztatván: a város közönségének abbeli helytelen, s a fennálló, általa tettleg elismert gyakorlattal ellenkező kérelme, miszerint újból a mezővárosok sorába helyeztessék, és annak folytán a felsőbb rendeletek hatóságához ne közvetlenül, hanem a megye útján bocsáttassanak, f. évi augusztus 5-ről 12.176 sz. a. kelt kegyelmes királyi udvari rendeleténél fogva visszautasítandónak találtatott; közigazgatási és törvénykezési tekintetben továbbra is azon gyakorlat folytatandó levén, mely törvény, s hazai szokás szerint a sz. kir. városok irányában jelenleg is fenntartatik".

38 (Kecskemét ettől kezdve nem a vármegye közönségének, hanem a főispáni helytartónak, mint a sz. kir. városok királyi biztosának lett alárendelve, ami ekkor csak formalitás volt, mivel a megyei közgyűlések tartását rendelet tiltotta.) Kapy Ede 1862. november 18-án Kecskeméten a vagyonos polgárok jelenlétével tartott értekezleten új tisztikart nevezett ki. Polgármesterré Hajagos Illést - aki 1848/49-ben választott, a Bach-korszakban 1851-től 1861-ig kinevezett polgármestere volt Kecskemétnek -, főbíróvá pedig Gáspár Lajost nevezte ki. Az új elöljáróság december 1-től vette át az ügykezelést.

3

' A főispáni helytartó (és királyi biztos) vissza akarta állítani a külső tanácsot is, bár nem a 48-as 168 fős képviselőtestületi létszámmal, csak 80 fővel. Hajagos javaslatára a testület végül 100 fővel állt össze. (Sokan nem vállalták a tagságot azzal az indoklással, hogy őket nem a nép választotta: pl. Bagi László, Nagy Lajos, Fördős Lajos ref.lelkész stb.)

40 37 BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1863. febr. 19. 11/1863. kgy. sz. 38 BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1862. szept. 15. 258/1862. kgy. sz. 39 BKMÖL. IV. 1615/b Kecskemét város polgármesterének ir. Elnöki ir. 1/1862. Kapy Ede a beiktatási ünnepély előtt Hajagos Illéshez írt levelében fontosnak tartotta, hogy a város írjon köszönő levelet az uralkodónak, mely „feliratban egyszersmind az is kérhető hogy más példák szerint a város necsak a királyi városok hatóságát, de a teljes czímet is nyerje el". BKMÖL. IV. 1615/b Ein. ir. 21/1863. 40 A „képviseleti gyűlés" hatáskörébe rendelték a városi vagyon kérdését, a szegény-