Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten Történeti előzmények Az 1861. április 6-án megnyílt és még augusztus 22-én feloszlatott or­szággyűlésen az ország jogállásáról folytatott viták közepette formálódott ki két párt: a Deák Ferenc vezette Felirati párt és a Teleki László vezetése alatt nyilatkozat közzétételének szándékával induló, majd Tisza Kálmán közreműködésével Határozati-vá „szelídített" ellenzéki párt. Mindkét cso­portosulás egyetértett abban, hogy az ország közjogi önállását, parlamen­táris, felelős kormányzatát kimondó 1848-as törvények érvényesítését (a 48-as alapot) kell kivívniuk; valamint az ország területi egységének hely­reállítását, mindenekelőtt az uniót Erdéllyel. Egyetértettek az októberi diploma (1860) és a februári pátens (1861) elutasításában, a birodalmi ta­nácsba kívánt követküldés megtagadásában. Deák és hívei (nagybirtokosok, a volt centralistákat követő értelmiség, katolikus egyházi befolyást érvényesítő képviselők, középbirtokosok) fel­irat formájában kívánták az ország közjogi igényeit az uralkodó elé tárni, Tiszáék (birtokos nemesek, nemesi értelmiségiek, polgári képviselők) ha­tározat szerkesztését indítványozták, azt hangoztatva, nincs törvényes uralkodója Magyarországnak. A formai különbségeken túl lényeges tar­talmi eltérés is volt a két párt elképzelései között. Deák a 48-as törvények hatályának visszaállítása esetén, ha azt a pragmatica sanctioból folyó „kö­telezettségek" indokolnák, lehetségesnek tartotta alkotmányos revízióju­kat. Követeléseik elfogadása esetén készek voltak az uralkodó trónigényének elismerésére. Teleki azonban a 48-as törvények visszaállí­tásán túl biztosítékokat is követelt a nemzeti önrendelkezéshez. Tisza a határozati párt megszervezésével ezektől a biztosítékoktól megcsonkítva követelte a 48-as alap helyreállítását. Az 186l-es országgyűlésen a hatá­rozatiak voltak többségben. A Kossuth vezette emigráció - mellyel, kezdetben Telekin keresztül, jóformán csak a határozatiaknak volt kapcsolata - azt várta az országgyű­léstől, s konkrétan a határozati párttól, hogy akadályozzanak meg bármi­féle alkut az uralkodóval, álláspontjuk szerint időt kellett nyerni egy felszabadító háború nemzetközi feltételeinek kialakulásáig. A határozati­ak azonban ennek egyre halványuló reménye, és az erőszakos, katonai erővel meginduló adóbehajtás kapcsán országszerte kialakult elégedetlen­ség hatására hajlottak a felirati javaslat elfogadására. A határozati párt

Next

/
Oldalképek
Tartalom