Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten Történeti előzmények Az 1861. április 6-án megnyílt és még augusztus 22-én feloszlatott országgyűlésen az ország jogállásáról folytatott viták közepette formálódott ki két párt: a Deák Ferenc vezette Felirati párt és a Teleki László vezetése alatt nyilatkozat közzétételének szándékával induló, majd Tisza Kálmán közreműködésével Határozati-vá „szelídített" ellenzéki párt. Mindkét csoportosulás egyetértett abban, hogy az ország közjogi önállását, parlamentáris, felelős kormányzatát kimondó 1848-as törvények érvényesítését (a 48-as alapot) kell kivívniuk; valamint az ország területi egységének helyreállítását, mindenekelőtt az uniót Erdéllyel. Egyetértettek az októberi diploma (1860) és a februári pátens (1861) elutasításában, a birodalmi tanácsba kívánt követküldés megtagadásában. Deák és hívei (nagybirtokosok, a volt centralistákat követő értelmiség, katolikus egyházi befolyást érvényesítő képviselők, középbirtokosok) felirat formájában kívánták az ország közjogi igényeit az uralkodó elé tárni, Tiszáék (birtokos nemesek, nemesi értelmiségiek, polgári képviselők) határozat szerkesztését indítványozták, azt hangoztatva, nincs törvényes uralkodója Magyarországnak. A formai különbségeken túl lényeges tartalmi eltérés is volt a két párt elképzelései között. Deák a 48-as törvények hatályának visszaállítása esetén, ha azt a pragmatica sanctioból folyó „kötelezettségek" indokolnák, lehetségesnek tartotta alkotmányos revíziójukat. Követeléseik elfogadása esetén készek voltak az uralkodó trónigényének elismerésére. Teleki azonban a 48-as törvények visszaállításán túl biztosítékokat is követelt a nemzeti önrendelkezéshez. Tisza a határozati párt megszervezésével ezektől a biztosítékoktól megcsonkítva követelte a 48-as alap helyreállítását. Az 186l-es országgyűlésen a határozatiak voltak többségben. A Kossuth vezette emigráció - mellyel, kezdetben Telekin keresztül, jóformán csak a határozatiaknak volt kapcsolata - azt várta az országgyűléstől, s konkrétan a határozati párttól, hogy akadályozzanak meg bármiféle alkut az uralkodóval, álláspontjuk szerint időt kellett nyerni egy felszabadító háború nemzetközi feltételeinek kialakulásáig. A határozatiak azonban ennek egyre halványuló reménye, és az erőszakos, katonai erővel meginduló adóbehajtás kapcsán országszerte kialakult elégedetlenség hatására hajlottak a felirati javaslat elfogadására. A határozati párt