Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

III. Csorna Karácsony pusztát ábrázoló térképek 1. Kalocsai Érsekség Gazdasági Levéltár Térképtára No. 37. katalógus számú térkép. Lit.: 534. Csorna (Pest megye)mezőgazdasági vázlata. 1820 körül készült, a térképész ismeretlen. 71. 55 cm nagyságú. Vászonra ragasztott papír. Igen kopott. Méretaránya: 1: 7. 2000. A térképtárban legkorábbi térkép Csornapusztáról. A készítő pontosan rajzolta a vízállásokat, az elhagyott vagy száraz vízmedreket. Megnevezi a művelési ágakat: szántó: Szántó, rét: Rét, nádas, Mocsár: mocsár, vizenyős. Megadja a felmért területek, parcellák számát és nagyságát. Gondot fordított az időszakosan, illetve állandóan vízzel borított területek megkülönböztetésére. A hasznosítható, vízmentes területeken szerepel a „Szántó": szántóföld jelentésű bejegyzés. Egy részén parcellázásra, telekbeosztásra utaló munkálatok láthatók. Viszonylag kevés név van a nagyon sima, szinte asztallap simaságú területen. Fehér Bánya, Kigyós, Kukoricza homok, Dinye hegy (!), Csompós, Orjeg: „Orjeség", Pirka, Kókai palé, Szénás, Herés, Cseléd (kert vagy rakodóhely). Számos esetben szerepelnek a különféle művelési ágak köznévi vagy tulajdonnévi megnevezés szándékával. Pl.: szék, Szék; szántó, Szántó; erdő, rét, Rét; nádas, mocsár, vízállás. Úgy vélem, mindezzel a hasznosíthatóságot akarta egyértelművé tenni a birtokot felmérő térképész. Viszonylag sokszor szerepel a ^szék": szikes terület jelentéssel, s egyben gyenge, rosszabb minőségű földet is jelent. Az „erdő" a Dunavölgyi Főcsatorna nyugati oldalát a csatornázás előtti alig látható medret enyhe zátonyszerű kiemelkedésekkel csaknem végigkíséri. A leírások szerint ritkás keményfát ad a terület. Természetesen, előfordulnak állandóan víz alatt álló területek is. 2. Kalocsai Érsekség Gazdasági Levéltár Térképtára No. 179. katalógus számú térkép. Lit.: 444. Csorna puszta (Pest-Solt megye) mezőgazdasági térképe. 1860 körül készült, ismeretlen térképész munkája. 86 . 66 cm. Megfakult a színezés a papír anyagú térképen. Magyar nyelvű. A jobbágybirtok elkülönítése után az érsekségnek visszamaradt területről készült, s a „gazdászati beosztás" egyértelműen a gazdálkodás megkönnyítését szolgálta. A művelési ágakat - még utólagos bejegyzéssel is egyértelművé tette a térképész (vagy később a gazdálkodó tiszt): nádas, mocsár, zsombékos, rét: Rét, kert, udvar, lakház, Szérüs: Szérűskert, legelő: Legelő, ugar. A szántót a vetett mag nevével jelezte: buza, Buza, rozs; Rozs, zab, Tavaszi. Az erdők helyén művelt terület van, zömében Tavaszi. (Ebből arra lehet következtetni, hogy 1860-nál valamivel későbbi a térkép.)