Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)
Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára
Igen gondosan rajzolja a Kigyós-t (kétszer is!) a még vizenyős, vagy már kiszáradóban lévő tekervényes vonalát. Hasonlóan járt el a mocsár, nádas és zsombékos területek peremének rajzával is. Külső vonala ugyanis ismert volt, de lehetséges, hogy a nagyobb területeket belül még nem ismerték kellően a terület nehezen járható, netán járhatatlan volta miatt. Nem ritkán, évtizedekkel később is szinte háborítatlan volt még az Örjeg. Névvel nem nevezett két major épületeinek alapvonalát úgyszintén megrajzolja a térképész (feltehetően uradalmi mérnök). Jelezve van az Örjeg mentén agát, vagy töltés. Viszonylag kevés térképnév található, de ez összefügg azzal, hogy a táj, az ős Duna - meder szinte asztallap simaságú, s a kis vízfolyások is igen nehezen találtak lefolyást, csak hosszadalmas tekergés után. Kígyós, Dinye hegy 47 , Hosszú sziget, Templom hegyoldal, Csordás sziget, Örjeg, Karácsonyi kút (itatókút a legelőn), Vádéi csárda. Sajátos, hogy a nem hasznosítható földek területét is felmérték, de levonták, mert csak a hasznosíthatók után kellett adózni. 3. Kalocsai Érsekség Gazdasági Levéltár Térképtára No. 355. katalógus számú térkép. Lit.: 645. Csorna puszta (PPSK m.) mezőgazdasági térképe. 72 . 96 cm. A mezőgazdasági térkép színmagyarázattal különbözteti meg a művelési ágakat: szántó, legelő és rét, erdő (és a területben: „ákácz"), azaz a század közepén - a 60 - as években - még létező „ritkás keményfát adó erdőt" kivágták, de évtizedekkel később, a századforduló táján (legkésőbb 1905-ben), a térkép készítésének időpontja előtt már a Duna-Tisza közi hátság erdősítésekor itt is akácot telepítettek. (Bizonyára az erdősítésre kötelezett tulajdonosok.) A parcellák megegyeznek a művelési ágakkal, s a széle a színmagyarazátnak megfelelően színezett. Kevés térképnév van: Luczernás dűlő, Homoki dűlő, Nagy majori, Karácsony I. -II. A térképen három major van megnevezés nélkül (Csorna, Felső major, Sertéstelep). 47 Három magassági pont adata szerepel a térképeken (több térképen is). Északról dél felé haladva (közel az északi birtokhatárhoz) az I. magassági pont 49, 6 öl, majd a csornai major magasságában a II. pont 49, 3, s végül a Kalocsa-kiskőrösi műút és a Dunavölgyi Főcsatorna találkozásánál a III. pont 49, 2 öl. Mindössze kb 40 cm a szintcsökkenés. Érthető tehát, hogy csaknem lefolyástalan a birtok, különösen középen, középtájon. Emiatt tekereg a Kígyós-ér: Kígyósfok: Kígyósfok vízér, s maradt meg sok helyen a laposokban a víz. Az ilyen szemre lapos tájon, síkon, a kis kemelkedés is „hegy". Pl.: a homokból összerakott és szét nem hordott Dinnye hegy: Dinye hegy, ami kevéssel emelkedik ki, de jól látható, s a homoktalaj alkalmas volt dinnye termelésre. Kevéssel észak-nyugatra a Kígyós ívét követve ugyancsak van egy homokpad (löszös homokpad). Avíz mentén egy templom romját, „romtemplomot" a térképek is megőrzitek. A népi emlékezet pedig a kevéssel kiemelkedő terület nevében tartotta meg: Templom hegy: Templom hegyoldal. Még akkor is, ha mára nincs templom, de még a romja sem.
