Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

FITTLER DEZSŐ, csornai intéző tudatában volt annak, hogy „a magvak minő és mennyiségben egyaránt eltérnek" az előre már jóváhagyott tervezettől, s ezt a felsőbb gazdaságvezető észrevételezi. Jelezte is az okot: „... jégverés miatt köles vettetett a tönkrement tengeri és zab helyébe."

38 Ám hiába, így is észrevételezték. Az elmondottak után két dolgot szeretnék hangsúlyozni. Az egyik: a számvevőség kiemelt és nagyon fontos szerepe. Először kapta kézhez a kimutatást, s átvizsgálás után ugyanarra az iratra írásban kellett véleményt ráírni. A másik pedig az, hogy az eltérés megállapítható legyen, kellett lennie egy korábbi tervezetnek, amit az igazgatás jóváhagyott. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a kalocsai érseki uradalom a házi kezelésű birtokon - és nem csak Csornán - már a századforduló elején vetésterv és termékjelentés alapján, tervszerűen gazdálkodott. A központi gazdasági vezetés (jószágigazgatóság) a termelési fegyelem következtében még azt is tudta, hogy az év során volt-e olyan esemény (elemi csapás, kártétel), amely módosította a vetési tervet, illetve lényegesen csökkentette a várható terméseredményeket. Úgy gondolom, az elmondottak a kalocsai érseki uradalom gazdálkodásáról alkotott lesújtó képet, sőt a nagybirtok gazdálkodásának megítélését is módosíthatják. Hiszen a századforduló előtt már felismerhetően tervszerű gazdálkodást akartak folytatni. Ugyancsak bővíti ismereteinket a gazdálkodásról és eredményes voltáról - bár időben kissé visszalépve -, ha az 1892-ben készült kimutatás alapján az évi munkák és vetések mennyiségét, s azok értékét is átnézzük.

39 Ez ugyan a Hajósi Kerületből (de házi kezelésű birtokokról) származó adatsor, így mértékadónak tartom a most vizsgált puszta esetében is, mert rajta keresztül betekintést nyerhetünk a csornai házi kezelésű gazdálkodásba is. (Lásd alább!) A hajósi gazdaságokban 1891-ben kétszeri, háromszori szántásba vetették az őszi gabonát 368, 5 holdba 340 Hliter (hektoliter) tiszta búzát és belekeveredve 8 liter rozsot.

40 A hildkalli gazdaságban 248 holdba 232, 5 Hliter tiszta búzát és 40 liter rozsot. Az érsekhalmi gazdaságban 870 holdba 349, 5 Hliter búzát és 456 Hliter rozsot . 1891-ben 1785, 5 hold volt a vetett terület, aminek háromszori szántási díja (1 hold = 1 Ft 50 kr), ami együttesen 8. 034, 75 Ft-ot tett ki. (Az ősszel vetett terület túlnyomó részét három szántásba vetették.) Az elvetett búza: 922, 16 Hliter. Értéke: 4. 500, 14 Ft (4 Ft 88 kr/Hlit.). Rozs: 724, 4. (q: 3 Ft 90 kr.) Értéke: 2. 823, 60 Ft. 38 Ha a vetéseket ért természeti csapás, jégverés, árvíz miatt ki kellett szántani a tervezet szerinti vetést, akkor mindig rövidebb tenyészidejű növénnyel kellett pótolni. Ebben az esetben kölessel. A jégverést közli is az intézó', az uradalomnak is tudnia kellett róla, ám mégis megjegyzéseket tesz a gazdaságvezetés, nem vette szó nélkül a tényt. 39 Az adatok HAYNALD-CSÁSZKA 1892. évi székváltásakor készült okmányból származnak. 40 A gépesítettségre is utal a háromszori szántás és a gépi vetés adata. A szántás és a gépi vetés adata is figyelemre méltó, s jelzik is egyben az uradalom gazdálkodásának irányát és célját.