Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

Őszi borsóból (bizonyára takarmánynak) Érsekhalmán 10, 15 (tisztázatlan mennyiségű), Hild - Kallón 4 (ez a mennyiség sincs megnevezve), s végül 4 (?) lucernát Kelesén, 12 (?) rozsos bükkönyt Kelesén. c) Részes és időszakos bérmunka alkalmazása a termelésben A „házilagos művelésben és a szorosabb munkák" idején alkalmanként szüksége volt az uradalomnak idegen, birtokon kívüli munkásokra, napszámosokra, akiket a végzett munka díjaként a ledolgozott napok (olykor hónapok) során végzett munkáért fizettek. A felhasználás mértékére enged következtetni egy közigazgatási adatszolgáltatás a század végéről.

41 Évek Gazdaság Évek Kalocsai közp. Hajósi ker. gazd. 1887. 7.070,63 Ft 5,887,33 Ft 1888. 6.632,76 Ft 4.357,30 Ft 1889. 8.020,90 Ft 6.623,54 Ft 1890. 6.814,67 Ft 8.293,34 Ft 1891. 8.348,50 Ft 9.754,33 Ft 1892. 6.548,60 Ft 6.868,66 Ft 1893. 6.212,13 Ft 3.810,15 Ft 1894. 5.358,38 Ft 4.014,19 Ft 1895. 6.131,20 Ft 6.572,25 Ft 1896. 7.629,16 Ft 5.098,64 Ft Összesen 68.767,01 Ft 60.278,73 Ft Tíz év alatt a két kerületi központ tehát 129. 045, 74 Ft-ot fizetett ki időszakos munkások (napszámosok, havibéresek) munkájára. A kimutatést nem tudni milyen célból Kalocsán, 1897. dec. 31-én keltezte RAVIZZA MÓR érs. urad. aligazgató. Bizonyára ellenőrizhette FISCHER FRIGYES számvizsgáló. Hitelesítette: (?) JÁNOS, Solt középjárás főszolgabírája és természetesen a pecsétje, mint hitelesített hitelesítő bizonyítéka.)

42 A 10 évi kiadás egy évi átlaga 12. 904, 57 Ft. A házilagos művelés esetében az uradalomnak évente többször volt szüksége időszakos munkásokra (napszámosokra vagy havibéres munka41 Az iratból nem derül ki a kért adatszolgáltatás célja, de lehetséges, hogy a kivándorlás okozta kérdések is közrejátszhattak, hiszen túlzó megnyilatkozások még az „elnéptelenedés" vízióját is felvázolták. Ám, hogy súlyos társadalmi válság volt mögötte, az kétségtelen, hiszen egy évtized múltával még Ady is érdemesnek tartotta kimondani: „Elmegy a kútágas, / Marad csak a kútja, 42 Sajátos, hogy a bizonyosan megbízható adatokat még a „solt járási főszolgabíró pecsétje és névaláírása is hitelesítette. A közigazgatási határok változását tükrözi, hogy Kalocsa ekkor „Solt középjárás" területében van - mégcsak nem is járási székhely.