Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

vei, 1 konyha és 1 kamra." Helyreállítási költség: 2. 676, 90 Ft. (A Kandi takarmánytároló az istállóban behányó nyílással.) 89. „Juhászlak, 12 öl hosszú, 3 1/2 öl széles, téglaalapra vályogból építve nád fedél alatt, deszkázott menyezettel; van benne 2 szoba, 1 konyha, 2 kamra, a végén kovács műhely." H.: 671, 80 Ft. 90. JSzekérszín, 10 öl hosszú, 3 1/2 öl széles, tégla oszlopokon nyugvó fazsindely fedél alatt padlás nélkül." Helyreállítása: 53 Ft. 91. „Jégverem, a volt pincze helyett nád tető alatt." Jó karban. 92. Jiirkaistálló 30 1/2 öl hosszú 5 1/2 öl széles tégla alapra vályogból építve, náddal fedve padlás nélkül. Déli részén az épület hosszában van egy nyitott birka akol fazsindelylyel fedve: van benne 2 nagy kapu és ajtó rácsozattal ellátva." Helyreállítás költsége 1760 Ft. 93. ,JKukoricza góré téglaoszlopokra keményfából építve, fazsindelylyel fedve, oldalt léczezettek, a 2 végén lépcsők és ajtók vannak. Alja 7 sertés óllá van átalakítva, mindegyiken vasalt ajtó." Helyreállítása 466 forint 30 kr. 94. ^íagtár és cséplő félszer, 18 1/2 öl hosszú és 8 öl széles, a magtár téglaoszlopokra vegyes anyagból, a cséplő félszer pedig 6 tégla és 4 keményfa oszlopra van építve, az egész tető fazsindellyel van fedve. A magtár földszint és 2 felső osztálya padlózott." Helyreállítása: 1. 476, 90 Ft. Karácsony major 95. jJuhászlak 8 öl hosszú 6 öl széles, tégla alapra van építve, rajta vertfal fazsindelylyel fedve deszkázott menyezettel, van benne 4 szoba banyakemenczével és 1 konyha." Helyreállítása 178,10 Ft. 96. „Juhistálló, 25 öl hosszú, 6 öl széles, tégla alapra vert falból építve, tetőzete fazsindelylyel fedve, melyen 2 széna hányó van. A juhászlak és a juhistálló közt van egy gémes kút, azon kívül a pusztában 2 gémes kút." Helyreállítása: 2235, 80 Ft. Csorna Karácsony puszta majorközpontja 12 épületből állt. Egyelőre nincs módomban az egész uradalomra kiterjedő építkezés (és épületek) számszerű közlése, de ha egy major ennyi épületet jelentett, hozzávetőlegesen kirajzolódik a kapitalizmus kezdetének gyors és nagyarányú fejlődése. Még akkor is, ha a hazai kapitalizmust, a gazdasági életet tőkeszegénység jellemezte. A majorok felépítése a társadalmi-gazdasági átalakulás kényszere miatt jött létre, s olyan lett, mint amilyet a hazai viszonyok egyrészről megengedtek, másrészt megköveteltek a nagybirtokok tulajdonosaitól. Az épületek megnevezése a leírásban egyértelmű. Pontosan fedi az épületek rendeltetését (juhistálló, ököristálló, cselédlak, tisztilak). Egyben tükrözik, a gazdálkodás számos jellemzőjét, pl. nem használnak fel az állandó, cseléd munkaerőn kívül más nagy létszámú, idegen munkarőt (summásokat, napszámosokat) legfeljebb aratáskor, majd a gőzcséplés általánossá válása után a cséplőgép munkásait - igaz, ezeket természetbeni részért alkalmaz-