Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Pintér Ilona: A Duna-Tisza közi Földművelésügyi Tanács (1947-1949)

csókhoz hasonlóan kellene szervezni: egy-egy tagot küldene a Parasztszövetség, az UFOSZ és a FÉKOSZ helyi szervezete, tagja lenne a hegyközség, a községi legeltetési társulat, illetve a közbirtokosság vagy a gazdák hasonlóan szervezett más közösségének küldötte, a községben működő mezőgazdasági szövetkezetek által választott képviselő és a községben lakó szakképzett gazdák képviselője. Az így létrehozott alsó fokú érdekképviseleti szerv ügykezelését és határozatainak végrehajtását főállású tisztviselőnek kellene ellátni. Az Országos Földművelésügyi Tanács szerint ez a feltétele annak is, hogy az érdekképviselet a földművelésügyi szakigazgatástól közfeladatok elvégzésére kapjon megbízást. Ezeket a tisztviselőket gazdatitkárnak nevezték volna. A gazdatitkári állásban való alkalmazás feltétele szakirányú főiskolai, de legalább mezőgazdasági középiskolai végzettség lett volna. Az indokolás szerint azért, mert szükséges, hogy a parasztság tudásának fejlesztése olyanokra legyen bízva, akik teljesen fel vannak készülve erre a feladatra, akik lépést tudnak tartani a tudomány haladásával, és képesek annak eredményeit alkalmazni.

26 Az érdekképviselet alsó tagozata a meg-megújuló kezdeményezések ellenére sem született meg. A DTFT ezt pótolandó három fő irányban igyekezett kapcsolatokat kiépíteni: 1) körzeti kirendeltségek létrehozásával, 2) a levelezői vagy másképp tudósítói hálózat fenntartásával, 3) a gyűjtőkereskedői ellenőri hálózat kiépülése után az ellenőrök tudósítói feladatokkal való megbízása révén. 1947-ben Budapesten (Budapesti Kirendeltség), Szegeden (CsanádCsongrád Megyei Kirendeltség), Baján (Bács-Bodrog Megyei Kirendeltség) és Hartán (Dunamelléki Kirendeltség) működött kamarai kirendeltség,

27 majd 1948 augusztusában Makón körzeti intézőség alakult.

28 A kirendeltségek általában két alkalmazottat foglalkoztattak. A legfontosabb feladatuk az volt, hogy segítsék a kirendeltséget felkereső gazdákat, - pl. tanácsot, felvilágosítást adjanak, eljárjanak a gazdapanaszok ügyében. Ezen túlmenően versenytermelési akciókat bonyolítottak le, részt vettek a versenytermelési bíráló bizottságok munkájában, termelési tanfolyamokat szerveztek és irányítottak, segítették a növényvédelem szervezését, részt vettek a tenyészállat-törzskönyvező bizottságok munkájában, figyelemmel kísérték az árak alakulását és az értékesítési lehetőségeket, kiállításokat szerveztek, kapcsolatot tartottak a körzetükben működő termelési bizottságokkal.

29 A feladatkörük tehát igen sokrétű volt, lényegében a működési területüket érintő, a földművelésügyi tanácshoz tartozó mindenfajta ügyben in26. Uo. Tanácsülési jkv. 1947. ápr. 20. 27. 1947. évi jelentés 78-87.1. 28. DTFT 6297/1948. 29. 1947. évi jelentés 80-82.1.