Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Pintér Ilona: A Duna-Tisza közi Földművelésügyi Tanács (1947-1949)

tézkedniük kellett. A lakossággal való kapcsolattartást volt hivatva erősí­teni az a kötelezettségük, hogy havonta egyszer hivatalos napot kellett tartaniuk a körzetükhöz tartozó községekben. 30 A földművelésügyi tanács havonta egyszer értekezletre hívta őket Kecskemétre, hogy így irányítsa és koordinálja a tevékenységüket. 31 A körzeti kirendeltségeknek ez a rendszere a Duna-Tisza Közi Mező­gazdasági Kamara tevékenysége során az 1930-as évek második felében kiépült körzeti intézői hálózat továbbfejlesztése volt. 1948-ban újabb lépés történt a területi munka javítása érdekében, azzal, hogy a központban dolgozó tisztviselőket is bevonták a külterületi munkába. A változás nem érintette a tisztviselők korábbi tevékenységi körét, az addigi feladataikat változatlanul el kellett végezniük. Az új fel­adatuk az volt, hogy rendszeresen el kellett utazniuk a hozzájuk tartozó ­a körzeti kirendeltségek központjaitól távol eső - községekbe, és kapcsola­tot kellett teremteniük az ottani népi szervekkel és földművesszövetkeze­tekkel. Az intézkedés célja a kirendeltségek hatáskörén kívül eső közsé­gekkel való kapcsolatfelvétel volt, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy nem lesz mód újabb kirendeltségek megnyitására, továbbá néhány túlságosan nagy kiterjedésű kirendeltség területét csökkentették ilyen módon. 32 A földművelésügyi tanács ún. tudósítói hálózata is kamarai hagyomá­nyokra épült. Működésének lényege az volt, hogy a mezőgazdaságban dol­gozó, vagy a mezőgazdaságot jól ismerő és az érdekképviselet céljaival rokonszenvező személyeket - általában gazdákat és tanítókat - felkérték arra, hogy havonta tájékoztassák a hivatalt a mezőgazdasági munkák állásáról, a munkát akadályozó tényezőkről, az időjárásról és egyéb emlí­tésre érdemes dolgokról. 33 Egy 1948 júniusi jelentés szerint a DTFT-nek 54 községben és városban voltak ilyen tudósítói. 34 1947-től a földművelésügyi tanácsok feladata volt a gyűjtőkereskedők ellenőrzése. 35 Ennek a munkának az elvégzésére nem volt elegendő az addigi apparátus, jelentős számban kellett új embereket alkalmazni. A DTFT ezeket is bevonta az érdekszolgálati munkába, kihasználva azt, hogy a feladatuk jellegéből adódóan minden községet felkerestek, és így közvetlen tapasztalataik voltak a mezőgazdaság helyzetéről. 36 A tőlük kért jelentéseknek tartalmazniuk kellett az általános gazdapanaszokat és kí­vánságokat, és ki kellett térniük a rendkívüli, de legalábbis szokatlan jelenségekre. 37 30. Uo. 86.1. 31. DTFT 2396/1947. 32. Uo. 5347/1948. 33. Uo. 4105/1947. 34. Uo. 3667/1948. 35. Uo. 347/1947. 36. Uo. 3497/1948. és a gyűjtőkereskedői gyűjtők 37. DTFT 4105/1947.

Next

/
Oldalképek
Tartalom