Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

árendás földet, 4 kapa szőlőt; Szappanos István 88 hol szántót, 180 hold árendás földet, 5 kapa szőlőt, 2 malmot; Gyenes Imre 58 hold szántót, 96 hold árendás földet; Csányi János 555 hold árendás földet, 5 kapa szőlőt; Horváth József 28 hold szántót, 198 hold árendás földet, 7 kapa szőlőt mondhatott magáénak.)

20 Az 1860. december 14-i tanácsülésen a városi tisztikar lemondását írásban a megyei főispáni helyettesnek is megküldendő határozatot fogadtak el, amit személyes követeikre bíztak. Felhatalmazták őket — B. Kiss Mihályt és Pacsu Gergelyt, — hogy a lemondó okmányra a választ azonnal hozzák magukkal. A város lakosságát hirdetményben tájékoztatták az elöljáróság lemondásáról.

30 Gr. Károlyi főispáni helytartó ilyen értelemben válaszolt a városnak: „... ámbár ugyan Kecskemét városának jogában áll magát akkor, a' midőn kívánja, szervezni, — mégis jó tanács képen javasolhatom addig, míg a' megyei tisztikar megválasztása végrehajtva nem lesz, elhalássza, a' miért kívánatos lenne, hogy úgy a városi elöljáróság és községi tanács, valamint minden egyes hivatalnok ez idő szerinti tisztében megmaradjon, a' folyó ügyeket akadálytalanul és lelkiismeretesen végezze, de különösen a' közrend és csend fenntartását mindenek felett eszközölje".

31 A tanács tudomásul vette a megyei leiratot, annak ismeretében azonban, hogy a megyei tisztújítást 1861. január 5-re tűzték ki, és a városi tisztújítás „hosszadalmas időbe kerül", az előmunkálatok megkezdését határozta el „egyedül csak az 1848. évi törvények alapján". A tisztújítási elnök megválasztásához — ennek határnapját december 24-re tűzték ki — egybehívták az 1848-ban megválasztott képviselőket (kiknek száma 1860ra 110-re csökkent) és városi hivatalnokokat, megjegyezték, hogy a közgyűlést nyilvánossá kívánják tenni. A december 24-re összehívott kibővített tanácsülésen jegyzőkönyvbe foglalták: „Magyarország az október 20-án kelt császári diploma által alkotmányos önállóságát visszanyervén, a' hon törvényes alapokra fektetett átalakításának 's helytartóságai szervezésének nagy munkája országszerte folyamatba tétetett."

32 Kecskemét tehát egyértelműen az 1848-as törvények visszaállítását akarta látni és látta az októberi diplomában és a 48-as törvények alapján kezdte meg a tisztújítás lebonyolítását (1848:23., 24. te). A tanácskozás magát „népkéviseleti közgyűlésnek" nevezvén egyhangúlag Ferenczy Lászlót kiáltotta ki a tisztújító szék elnökének. A tisztújításhoz alapul az 1848. május 15-én kelt tisztújításra vonatkozó rendszabá29. BKMÖL. IV 1504/m Kecskemét város Tanácsának iratai, Összeírások 109. téka. 1847/1848. 80. BKMÖL. IV. 1609/b Kecskemét Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyv 1860. december 14. 646-649. pagina 31. BKMÖL. IV. 160/b Kecskemét város Tanácsának iratai Tanácsülési jegyzőkönyv I860, december 17. 653-654. pagina 32. BKMÖL. IV 1609/b Kecskemét város Tanácsának iratai, Tanácsülési jegyzőkönyv 1860. december 24. 660. pagina