Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

lyokat fogadták el. 4 választási kerületet jelöltek ki a városi képviselők megválasztására, kinevezték a választásra jogosult lakosokat összeíró 4 bizottság tagjait, a választást irányító központi küldöttség tagjait (az 1848as bizottmány tagjait) és jegyőkönyvbe foglalták a választási cenzusokat. A választók összeírására nem sok időt hagytak, öt napban állapították meg (december 27-től december 31.), a kifogásokat 3 nap alatt (1861. január 6., 7., 8.) tehették meg a névjegyzékbe felvettek ellen, amit szintén 3 nap (január 9., 10., 11-én) alatt bírált el a bizottmány. Egy 16 főből álló bizottmányt (8 római katolikus, 8 református vallásút) titkos választással kívántak megválasztani, amely bizottmány a választási elnök vezetése mellett jelöléseket tesz az egyes hivatalokra. Elrendelték, hogy a kijelölés után a választók titkos szavazással — „golyóvetés által" — válasszák meg a városi tisztikar tagjait. Ezt a városi képviselőtestület tagjainak — 168 fő — megválasztása követi. A tisztviselők választását január 23-tól január 27-ig írták elő. A képviselők választását az I. kerületben január 31-re, a II. kerületben február 3-ra, a III. kerületben február 6-ra, és a IV. kerületben február 9-re.

33 A választási rendelkezéseket nyilvános helyeken kifüggesztett és házanként kiosztott hirdetményekben kívánták közismeret tárgyává tenni. A tisztújítás az elhatározottak rendjében történt, 1861. január 23-án megválasztották az 1848-as törvény előírta népképviseleti alapon Kecskemét város polgármesterét, Csányi János és főbíróját Hajagos Illés személyében, s az ezt követő napokon a tisztikar többi tagját, valamint a képviselőtestület 168 tagját. Miközben Kecskeméten és országszerte folytak a megyei és városi tisztújítások, 1860. december 17-én összeült Scitovszky hercegprímás vezetésével az esztergomi értkezlet. Az értekezlet feladata volt — mint korábban említettem — egy ideiglenes választási törvényjavaslat kidolgozása, ennek alapján kellett volna az országgyűlési képviselőket megválasztani. Az uralkodó és a magyar konzervatív arisztokrácia a régi rendi intézmények élesztgetésével egy népképviseleti választójogot korlátozó rendezést tartott elfogadhatónak. Deák Ferenc — aki meghívása ellenére nem vett részt az esztergomi értekezleten, ekkorra már helyeselte a politikai passzivitás feladását —, a parlament előfeltételeként az 1848:V. tc.-hez ragaszkodott hajthatatlanul, ugyanakkor a részkérdésekben hajlékonyságot tanúsított. (Partnerei figyelmét felhívta, hogy egy engedetlen parlament szétoszlatásához „nem kell több, mint egy bataillon katonaság".) Az értekezlet — amelyen jelen volt többek között Eötvös József, Andrássy Gyula, Wenkheim Béla, Ghyczy Kálmán — kategorikusan elvetette az udvarnak azt az óhaját, hogy az 1608-as törvények szerint hívják össze az országgyűlést. A vitát Scitovszky hercegprímás abban összegezte, hogy „a jövendő 33. BKMÖL. IV. 1609/a Kecskemét város Tanácsának iratai, Tanácsülési jegyzőkönyv 1860. december 24. 662-679. pagina