Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)
Tóth Ágnes LENGYEL MENEKÜLTEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN A II. VILÁGHÁBORÚ ALATT
génygondozó hivatal javaslatára, előzetes beleegyezésemmel változtathatja. Köteles a lakásadó a lakójánál esetleg előforduló komolyabb kifogást (mint pl. ismételten előforduló, nem indokolt éjjeli kimaradást, engedély nélküli eltávozást Bajáról stb.) nálam azonnal bejelenteni." Az összes, a helyi közigazgatás és a lengyel menekültek között kialakuló súrlódások és feszültségek ellenére is — amely az adott körülmények között teljesen természetes volt — messzemenően egyetértünk Lagzi István megállapításával, miszerint: „... a magyarországi lengyelek ügyeivel foglalkozó személyek (alispán, főszolgabíró, polgármester, jegyző, stb.) nagy többséggel a „civil lengyelek" gondozásában az emberséges megoldásokat kereste, alkalmazta. A menekültek iránt baráti magatartást tanúsítottak. Ahol tehették, hivatali beosztásukat meghaladó módon segítették, támogatták a lengyeleket. Úgy is fogalmazhatnánk: bizonyos mértékű kockázatot vállaltak értük." 8 Dr. Antall József 1940. április 22-én látogatást tett Baján. Útja egyik célja a lengyel polgári menekülttábor teljeskörű ellenőrzése volt. Bár — a jegyzőkönyv tanúsága szerint — számottevő szabálytalanságot nem észlelt, a szociális ügyosztály vezetőjét mégis figyelmeztette arra, hogy a lengyel menekültek részére a központi ellátmány terhére csak a házigazdák ellátási díja, a zsold és az egészségügyi ellátás fizethető ki. „Sem ruhát, sem fehérneműket, sem cipőket... általában nem lehet adni." A város vezetői viszont ismételten az itt elhelyezendő menekültek létszámának csökkentését kérték. Mert, mint hangsúlyozták a „legutóbbi napok alatt érkezett lengyel menekülteket csak a legnagyobb nehézségek árán, kényelmetlenül és nem teljesen az előírásoknak megfelelően (padlós szoba stb.) tudtuk elhelyezni. A Baján rendesen elhelyezhető menekültek száma legfeljebb 350. Mély tisztelettel kérem Nagyméltóságod azonnali intézkedését az ideutalások beszüntetésére. Kérem erre nézve a Magyar Lengyel Menekültügyi Bizottság nyomatékos figyelmeztetését. Az elhelyezés és a legcsekélyebb mértékűre szorítkozó lakásellenőrzés is olyan rendkívüli munkaterhét jelent igen csekély létszámú szociális ügyosztályunkra, hogy az állandó túlórázás, valamint különösen a zsold névjegyzék és a házigazdák kifizetési jegyzékének összeírásakor a késő éjjeli órákba nyúló hivatalos foglalkozás mellett is, más irányú feladataink ellátására ideje alig jut." 9 Felvetődött még a napi 2 P ellátási díj problémája is. A belügyminisztérium ugyanis — az egyre szűkösebb anyagi lehetőségekre hivatkozva — csökkenteni akarta az ellátási díj összegét. A város vezetői ellenben azzal érveltek, hogy időközben nagymértékben megdrágultak az élelmiszerek, s a téli fűtés is jelentős többletkiadást jelentett a házigazdáknak. Nagy a veszélye — hangoztatták —, hogy az egyébként is romló életkörülmények s 8. Lagzi István, 1979. 31. 9. BKML. Baja város Polgármesteri Hivatalának Szociális Ügyosztálya 16012/1940.