Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Tóth Ágnes A MAGYARORSZÁGI DÉLSZLÁVOK HELYZETE ÉS TÖREKVÉSEI 1945-1948 (Dokumentumok)

foglaltak a küldöttek: ekkor vették föl a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége elnevezést.

10 A közreadott dokumentumok azt is tükrözik, hogy a szervezet követeléseit hogyan alakították, formálták a magyarországi belpolitikai hatalmi viszonyok, fölismerve, hogyan alkalmazkodott ehhez a hazai délszláv népcsoport. „Az 1948-as esztendőben azok a törekvések, amelyek a délszláv szervezetek különböző bizottságokbán és testületekben való megszerzésére irányultak — csökkentek. Helyette (vagy mellette) olyan fellépések kerültek előtérbe, amelyek egy-egy községi képviselőtestületi, vagy előljárósági személy ellen irányultak, amiért nem megfelelően képviselte a délszlávok érdekét, vagy éppen nem beszélte a szerb—horvát nyelvet."

11 Bár ilyen akcióra több helyütt sor került — Gara, Csávoly, Hercegszántó —, általánosnak nem tekinthetők. A magyarországi délszlávok helyzetében újabb fordulópontot jelentett a Jugoszláviához való viszony megváltozása. Érthető módon, a hazai délszláv kisebbség kulturális, közösségi életét évekig a passzivitás jellemezte, s nemzetiségi önazonosságuk vállalását a retorzióktól való félelem hatotta át. 10. il. Országos Levéltár (OL.) Jelenkori Gyűjteménye. Miniszterelnökség ir. 1362/1947. Fehér Mária, 1983. 551.