Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kocsis Gyula AZ ÉRSEKÚJVÁRI HÍDVÁMJEGYZÉK (Adatok a 16. század végi élőállat kivitelről)

meg nem haladó mennyiségű állatot hajtottak. A kis— és nagytőzsérek által egy-egy nagy marhakereskedő központból hajtott mennyiségnek a meg­oszlása jelezheti számunkra a helyi tőzsérség differenciáltságát, tőkeerejét, esetleg felvásárló körzetének kiterjedtségét is. (L. VII. táblázat.) VII. táblázat A FORGALOM MEGOSZLÁSA A TŐZSÉREK KÖZÖTT 1587/88 Összesen 200 fölött hajtók 200 alatt hajtók Összesen db-ot % db-ot % Kecskemét 17881 10199 57.0 7682 43.0 Debrecen 12918 8934 69.2 3984 30.8 (Mező)Túr 5017 1955 39.0 3062 61.0 Simánd 4064 1059 26.0 3005 74.0 Kolozsvár 3807 3307 87.0 500 13.0 Mágocs 2603 1461 56.2 1142 43.8 (Nagy)Várad 2533 414 16.4 2119 83.6 (Hódm.) Vásárhely 2453 1070 44.0 1383 56.0 Nagyiratos 2042 1193 58.5 849 41.5 Jászberény 1750 1041 59.5 709 40.5 (Nagy)Enyed 1561 1561 100 ­­Szentmárton 13 1436 606 42.3 830 57.7 Szeged 1142 ­­1142 100.0 Gyűr 1061 646 61.0 415 39.0 Pereskutas 982 528 54.0 454 46.0 Kömlő 972 782 80.5 190 19.5 Keresztes 950 783 82.5 167 17.5 (Jász)Apáti 941 • 891 95.0 50 5.0 Mezőhegyes 878 340 39.0 538 61.0 (Nyír)Bátor 835 535 64.0 300 36.0 Mogyorós-Fecskés 687 606 89.0 81 11.0 Kamorás 572 ­­572 100.0 15. Ezek a megkülönböztetések az adott forráson belüli elemzésnek az eredményei. Az itt felállított kategóriák helyességét, vagy tévességét majd a további helyi forrásokon alapuló vizsgálatok fogják eldönteni. Mindenesetre óvatosságra int az a tény, hogy a hídvámjegy­zékekben sok állat felhajtójaként jelentkező, jászapáti illetőségű Barla Mártonról tudjuk, hogy Balázs deák gyöngyösi kereskedő megbízásából is hajtott. (Szakály P. 1972. Kocsis Gy. 1986.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom